Mi mindenért felelős Sólyom László?

Sólyom László tevékenységében megtestesült a rendszerváltás elvtelensége, hazugsága, a szoci hatalomátmentés beépített ügynöke. Másrész egy nyomorult ágybavizelő. A szlovákok (sok hibájukat nem felejtve)nagyon helyesen tették, hogy visszazavarták a hidról.

Ha Sólyom ennyire védte a régi MSZMP tagokat és egyik felelőse a rendszerváltás hibáiért, miért választotta meg KE-nek a FIDESZ. Vagy akkor amikor Gyurcsány ellen szólalt akkor jó volt. Most meg ha a FIDESZ ellen szól akkor rögtön bűnös lesz ő a sátán.

Techet Péter az AB-ról, Sólyomról és Varga Csabáról: Az Alkotmánybíróság mûködését szabályozó törvény értelmében az Alkotmánybíróság csak értelmezni, de nem átírni, átértelmezni lett volna jogosult a jogszabályokat. Ezzel szemben az elsõ elnök nagyvonalúan jelenti ki, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az alkotmánybírósági törvényben adott hatáskörét meglehetõsen szabadon kezeli.” Alkotmánybíróság eleve szereptévesztéssel indult neki feladatának. Az alkotmánybíróság a törvények és egyéb, alkotmány alatti jogszabályok alkotmányosságát, de nem az alkotmány „alkotmányosságát” hivatott ellenõrizni; a magyar Alkotmánybíróság azonban az Alkotmányt nem adottságként, készként fogadta el, hanem saját különféle elveit a fölé projektálva, megalkotta a láthatatlan alkotmány fogalmát, amelynek tartalmát természetesen csak a talárosok képesek felismerni, s amely tartalom még egy újabb alkotmánymódosítással sem lenne módosítható. Hiszen maga Sólyom László jelentette ki, hogy „a napi politikai érdekbõl módosított vagy értelmezett Alkotmány fölött az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál [a láthatatlan alkotmány]; annyira, hogy a várható új alkotmánnyal sem kerül ellentétbe.” A magyar Alkotmánybíróság mindezt azért tehette meg, mert munkáját a közvélemény nem kísérte figyelemmel, ráadásul jogi felelõssége a nullával volt egyenlõ, hiszen a jogszabályok végsõ értelmezõjeként õ mondhatta ki, hogy mi a jog – és ebben semmi nem korlátozta. Avagy pontosabban: mivel az értelmezési láncolat végén helyezkedett el az Alkotmánybíróság, mindenfajta viszszacsatolási kényszer, ellenõrzés nélkül, így eséllyel és – ha tetszik, a jog belsõ lényegébõl következõen – jogosan hagyhatta mindazt figyelmen kívül, ami értelmezéseit korlátozhatta volna. Az Alkotmánybíróság aktivizmusa ui. a rendszerváltás depolitizálása, a közösségképzés helyett a féktelen individualizáció, a személyvédelem absztrakt érvényesítése, a libe- rális dogmák jogiasítása volt – de a jogállami környezet csak nem akar(t) megszületni. Dísz-e vagy biztonságot adó gépezet a jog? Nem Varga Csabán múlott, hogy csak dísz maradt.

Itt nyilván senki sem szakértő a Zétényi-Takács törvényjavaslatból, én sem. Annyit azért tudok, hogy: 1. Nemcsak Sólyom, hanem a teljes AB kollégium minősítette alkotmányellenesnek a törvényjavaslatot, nyilván mert ez konkrétan az volt. Nyilván a mai alkotmány értelmében is - ha nem, akkor várom az új törvényjavaslatot. 2. A ZT törvényjavaslat ugyan alkotmányellenesnek bizonyult, de rajta kívül több kísérlet is volt a rendszerváltás előtti bűnök és bűnösök megnevezésére. Ennek során kiderült, hogy az AB szerint pl. emberiség elleni bűnök vádjával lehetne operálni, hiszen az nem évül el, és persze már 1956-ban és utána is érvényes jogrendszer szerint is bűnök voltak. Ezen a csapásirányon aztán nagyon kevés lépés történt (Biszku), ezek sem voltak valaem okból sikeresek. 3. Már untig emlegettük, hogy egyetlen párt volt, amely egységesen elutasította a javaslatot, a Fidesz. Igen, Orbánnal, Kövérrel, Áderrel együtt. ezek szerint ők ugyanolyan elítélendőek lennének - holott csak helyesen felismerték, hogy ez nem a helyes, jogállami megoldás. 4. A törvényjavaslat eleve amatőr volt, a bíróság előtt kezelhetetlen "hűtlenséget", "hazaárulást" is bevette az el nem évülő, akkor megtorlatlan bűncselekmények közé. A jobboldali pártok tudták is ezt, csak egy politikai állásfoglalásnak használták. Ha másképp gondolták volna, akkor komolyabb emberek, az IM vezetésével készítik elő. Facit: lehet követelni most a kétharmadtól, hogy egy az alkotmányossági próbát is kiálló javaslatot nyújtson be, vagy az emberiség elleni bűnök útján induljon el. Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát is lehetne kérni. De egy gyenge, alkotmányellenes javaslatot piedesztálra emelni, az AB akkori elnöke elleni támadásban felhasználni azt teljesen komolytalan.