Szerint

„Itt állunk tehát 2012 karácsonyán egy olyan országban, ahol az aktuális vezetés, messzemenően visszaélve a ráruházott hatalommal tönkretett maga körül mindent, csak azért, hogy kizárólagossá tegye politikai és pénzügyi uralmát. És ha így értelmezzük az elrugaszkodást, nos ezt akár el is fogadhatjuk pontos definícióként: ez a társaság mindentől és mindenkitől elrugaszkodott. 

Jó lenne most néhány ünnepi gondolatot ideírni, mégiscsak karácsony van. Ilyenkor az ember szereti elhitetni magával, hogy a világ nem is olyan rossz, az élet élhető, a jövő pedig szép reményekkel kecsegtet. Ez a kormány azonban ezeket az ábrándos gondolatokat is elvette tőlünk; az élni és élni nem hagyni elvét tette napi gyakorlattá. Ma a gondolkodni hajlandó többség pontosan látja: ez az út sehova nem vezet, illetve, ami jön az a teljes összeomlással fenyeget. Vannak, akik legfeljebb fél évet adnak ennek a kormánynak, de nem a népharag söpri majd el, nem is az erkölcstelenség mocsara süllyeszti el, hanem a teljes gazdasági összeomlás, aminek megint csak mi, hétköznapi emberek leszünk az áldozatai. 

Rossznyelvek szerint a magyar közszolgálati televízióban olyan parancs van érvényben, amely tiltja a kormánnyal, vagy Orbánnal kapcsolatban a »szerint« szó használatát, mondván, hogy az eltávolít. Akár igaz, akár nem az állítás, a baj az, hogy nagyon is hihető. 2012 végére ennyire elrugaszkodtunk. A logikus, a kiszámítható, a racionális világtól. A valóságtól.”