Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak a világban, és nem harapózik el az unortodoxia a jegybankban tavasztól, akkor lehet.
„Ha hihető, hogy a gazdaságpolitikusok prudensek, és nem jön sokk, akkor elméletileg ebben a környezetben minden kockázatos eszköz hozamának erősen össze kell mennie. Miért ne vennénk meg az olasz (vagy éppen szlovén) állampapírt 5%-os hozammal, ha minden rendben van. De ha nincs baj, akkor jó lehet 4%-on is. Sőt, még a 3% is magasabb, mint a németeknél kapható 1,5%. Miért ne?
A hozamsivatagban minden korty víz életmentő lehet, kifacsarják az összes száraz kóróból az utolsó csepp nedvességet is. Ha pedig ez zajlik a világban, akkor annak kihatása lehet Magyarországra is. A nagy kérdés csak az, hogy mekkora az a minimális hozam, amivel minket hajlandóak finanszírozni? Nyilvánvalóan ezt az értéket kell megtalálnunk: ahol még van kereslet az állampapírjainkra, és a forint viszonylag stabil marad. Az igazság persze az, hogy senki nem tudja mi ez az érték, ráadásul mozgó célpontról van szó: ha nagy a kormányzat és az ország hitelessége, akkor alacsonyabb ez a »minimális de még elégséges« hozam, plusz egyértelműen a külső hozamszintnek is függvénye ez.
Lehet, hogy az érték 5%, ahogy néhány monetáris tanácstag mondta, lehet, hogy 6%, de az is lehet, hogy mondjuk 3,5%. Nem fogjuk tudni előre kitalálni, senki sem tudja. Próbálgatni lehet, hogy mi az, amit kibír a piac. Nem kockázatnélküli ez a próbálkozás, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi szintnél még jóval lejjebb van a veszélyzóna, ahol már felmerül annak az esélye, hogy a külföldi befektetők azt mondják: köszönjük szépen, ilyen kockázat mellett ez a hozam már kevés. Lehet tehát 4% a magyar alapkamat? Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak a világban, és nem harapózik el az unortodoxia a jegybankban tavasztól, akkor lehet.”