„Bizonyára sokan vannak, akiket a mostani megszorítások még nehezebb helyzetbe hoznak, vagy túlélési pályára állítanak. Tranzakciós adó, tb plafon, különadók, Kata, Kiva…van itt már annyi módosítás, hogy még felsorolni is nehéz. A keretek rendszeres és rövid távú változása már önmagában sem tesz túl jót a biztonságérzetünknek, ha még hátrányosan is érint bennünket, akkor meg pláne. Ez vitathatatlan tény. Azonban bármennyire is ellentmondásosnak tűnik első hallásra, a kiút most még inkább a hosszabb távú gondolkodás erejében rejlik, akár a személyes jövőnket szeretnénk biztosítani, akár vállalatvezetőként vagy alkalmazottként gondolkodunk.(...)
Még véletlenül sem szeretném lebecsülni a pénzügyi megszorítások fontosságát, hiszen a kiadások növekedését valahol kompenzálni kell. De ha egy vállalat vagy egyén csak ezekkel operál, akkor nemhogy hosszú távon nem lesz fenntartható, de nagy eséllyel rövid távú gazdasági, pénzügyi vagy megélhetési szempontokat véve sem. Megtapasztalhattuk, hogy a rövid távú gondolkodás, ha szerencsénk van, gyorsan és nagy haszonnal járhat, de azt is, hogy nem árt ilyenkor kalkulálni azzal, hogy akár rossz idő is lehet.
Ezzel ellentétben a gyakorlat azt igazolja, hogy még az irreálisnak tűnő hosszú távú céloknak is jelentős pozitív hatása van a cselekedeteinkre. Támogatja az innovatív gondolkodást, a legjobb megoldások megtalálását, a hatékonyság növekedést. Olyan szempontokat is figyelembe veszünk, amelyeket rövid távon sosem tennénk. Hétköznapi értelemben ez annyit jelent, hogy egyszerűen sikeresebbek vagyunk, és kevésbé vagyunk kitéve a váratlan változásoknak. Nem a túlélés kerül fókuszba, azzal a reménnyel, hogy talán holnap jobban fog menni és akkor visszatérhetünk a megszokott kerékvágásba, a fogyasztói társadalom által diktált keretek közé, sokkal inkább az alapvető emberi értékek fognak minket vezetni rövid és hosszú távon egyaránt.”