„Amit most olvasni fog Ön, kedves olvasó, tisztelt felebarátom, az mindenféle értelemben kuriózum. Pontosítsunk: az a kuriózum, hogy Ön ezt egy napilap hasábjain olvashatja. Ugyanis az a helyzet, hogy az internet világában és azokban a bizonyos kommentekben mindez már egyáltalán nem kuriózum. Abban a világban ez általános, abban a világban ez a bátorság, az egyediség, a keménység, a »jófejség«, a rettenthetetlenség megfelelője.
Abban a világban a legretkesebb, legsurmóbb, legiszonyatosabb figurák tobzódnak önfeledten.
S mivel ezek milliószor több »olvasóhoz« jutnak el, mint más, s mivel milliárdszor többhöz, mint bármi, ami szép, ezért nem kerülhető meg a jelenség. Ráadásul most éppen valamiféle »vita« zajlik arról, vajon mit köteles eltűrni egy közszereplő, s hogy vajon büntethető-e a névtelen kommentelő, korunk hőse. (...)
Ők a jövő – csak azért mondom, hogy senkinek se legyen kétsége. S aki ezektől irtózik, s netán irtózatának még hangot is ad, az »rághatja szégyenében ökleit«, mert majd jönnek a felkentek, és elmagyarázzák a maguk keresetlen szavaival, hogy ez igenis a szabadság, és aki ezt tagadja, az »félművelt bérzsurnaliszta« meg a »Papcsák kutyája«. Hát persze.”