„Jelenleg átlagosan tizennégy százalék körül mozog a nők aránya az EU legnagyobb vállalatainak vezetőségében, bár igen nagy eltérések vannak az egyes tagállamok között. Ezen az állapoton akar segíteni a szerdán elfogadott irányelv-tervezet, amely a jelenlegi helyzethez képest drasztikus, negyven százalékos női kvótát ír elő a kétszázötvennél több alkalmazottat foglalkoztató és ötvenmillió eurónál magasabb éves bevétellel rendelkező tőzsdei cégek számára. Ráaádsul az állami tulajdonú vállalatoknak már 2018-ig el kellene érniük ezt a szintet.
Elgondolkodtató, hogy a tervezethez kapcsolódó dokumentációban a méltányossági szempontok már-már háttérbe szorulnak a gazdasági érvek mellett: jobban működik a döntéshozatal, hatékonyabb a kockázatkezelés és a fogyasztói igényekre való reakció is pontosabb, ha kiegyenlített a nemek aránya a cégvezetésben. Ironikusan azt is lehetne mondani: talán még az üzletnek is jót tesz egy kis feminizmus.
Mégis érdemes alaposabban megvizsgálni az úgynevezett méltányossági szempontokat is. Való igaz, hogy megalázó egy nő számára, ha nem tölthet be egy pozíciót, azért mert nő. És az vajon mennyire lehet felemelő érzés, ha tudja: csakis azért kapta meg a pozíciót, mert nő? Az irányelv ugyan leszögezi: a nőket csak olyan szektorban lehet előnyben részesíteni, amelyben egyébként alulreprezentáltak, és csak akkor, ha ugyanolyan képzettek, mint a férfi jelentkezők. Ilyenkor viszont előnyben kell részesíteni őket – mondta a javaslatot jegyző Viviane Reding. Pontosan itt csorbul az esélyegyenlőség – és nem a nők oldalán!”