Klubrádió kontra Médiatanács: végtelen történet

„A bíróság utal arra, hogy a közigazgatási eljárást szabályozó törvény lehetővé teszi bármely hatóság számára, hogy hivatalból, saját kezdeményezésére felülvizsgálja a korábban meghozott és már jogerős határozatot. Ennek azonban szigorú feltételei vannak. Az első ilyen feltétel az, hogy kizárólag a bíróság által el nem bírált döntés módosítható vagy vonható vissza. Igaz ugyan, hogy a bíróság a Médiatanács első határozatát felülvizsgálta, de abban a perben nem vizsgálta a határozatnak az eljárás eredményességét megállapító döntését. Ha tehát a határozatot nem egyetlen döntésnek tekintjük, akkor az első feltétel teljesül.

A második feltétel, hogy a döntésnek jogszabálysértőnek kell lennie. A médiatörvény szerint alakilag érvénytelen a pályázat többek között abban az esetben, ha a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az alaki érvénytelenség következménye, hogy a Médiatanács megtagadja a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét – kizárja a további eljárásából –, vagy, ha az alaki érvénytelenséget a pályázat későbbi szakaszában észleli a hatóság, akkor a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésbe foglalja. Éppen a Médiatanács első határozatát jogsértőnek nyilvánító – és az Autórádió Kft pályázatnak alaki érvénytelenségét megállapító – bírósági ítélet teszi egyértelművé, hogy az alaki hiba ellenére ki nem zárt pályázó nem lehet a pályázat nyertese. A korábbi ítélet így állást foglalt abban a kérdésben, hogy a Médiatanács jogsértést követ el, ha az alaki hiba ellenére nem zárja ki a pályázót.

Mindenestre ez súrolja az abszurditás határát. A Médiatanács helyzetét éppen saját korábbi jogsértése erősíti. A hanyag pályáztatási gyakorlat, a rosszul megfogalmazott és felületesen számonkért pályázati feltételek végül oda vezetnek, hogy a Médiatanács a végtelenségig húzhatja az eljárásokat. Ahelyett, hogy saját, a bíróság által is kifogásolt rossz pályáztatási gyakorlatának felülvizsgálatával vonná le a tanulságokat, a kialakult helyzetet a Klubrádió ellehetetlenítésére használja. A bíróságnak azt is mérlegelnie kellene, hogy a hatóság rossz működését mennyiben indokolt áthárítani az egyébként teljes mértékben jóhiszemű ügyfelekre.

Ezek után a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a Médiatanács a fentiek szerint felülvizsgálja vagy visszavonja az eredeti határozatát, a Klubrádió pályázatát – most már mint az egyetlen versenyben lévő pályázatot – ismét alakilag érvénytelennek nyilvánítja, és megállapítja, hogy a pályázati eljárás eredménytelen. Ezt a Klubrádió ismét megtámadja bíróság előtt, egyrészt azért, mert a szabályozási környezet annyira nem egyértelmű, hogy ne lehetne a fenti gondolatmenettel ellentétes érveket találni, másrészt azért, hogy vitassa az alaki érvénytelenséget, azaz az üres oldalak aláírásának szükségességét. Aztán a bíróság megint hoz egy döntést, amiben ismét mond is valamit meg nem is, aminek mindkét fél örülhet. Mindebből a Klubrádiónak annyi előnye származhat, hogy az eljárás ideje alatt számíthat az ideiglenes jogosultság meghosszabbítására, feltéve, hogy a Médiatanács is így akarja.”