Nincs válság, de a gazdaság nem bővül

„– Visszatérve az állami aktivitás növelésére, úgy tűnik, a kormány eltökélt ezen a téren. De mi jelenthet a gazdasági növekedés terén fordulatot?

– Az állami tulajdonszerzés nem indítja be a gazdasági növekedést. Miután a költségvetés deficites, momentán az autópálya-építésre, a vasút korszerűsítésére, a színvonalas oktatásra és egészségügyi ellátásra sincs elég pénz, nemhogy bankok, energiacégek visszavásárlására. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Európa déli részén még tombol az adósságválság, amely kihat az egész eurózónára. Ebben a helyzetben az államot inkább a visszafogottságra, a fegyelmezett gazdálkodásra és a kiadások mérséklésére kellene ösztökélni.

– A statisztikai hivatal jelentése alapján recesszióba jutott a magyar gazdaság. Az elhúzódó válság vagy belső és külső okok állnak a visszaesés mögött?

– Magyarország speciális helyzetben van, nincs már válság, de a növekedés sem akar beindulni, ráadásul magas az infláció. Nem tudni, hogy az első féléves recessziót mi követi, de aligha lesz »ambiciózusabb« a gazdasági teljesítmény 2012 második részében, mint azt az első felében volt. Összességében a kormány túl sok konfliktusos ügyet vállalt magára, amely a külföldi cégeket eltántorította a további beruházásoktól. A banki hitelcsapok is lefagytak, a kis- és középvállalkozások megsegítésének eredményei – amit a kormány célul tűzött ki –, pedig még nem látszanak. Vagyis a gazdaság motorjait ténylegesen nem sikerült beindítani. Ami, tekintve, hogy hat éve stagnál vagy visszaesik a gazdaság, óriási probléma. Noha jövőre már a GDP 1,6 százalékos emelkedését tűzte ki célul a kormány gazdaságpolitikája, ez is felettébb optimista tervnek tűnik. Olyan fordulatra lenne szükség, amelyben a beruházók több kapaszkodót kapnak, és úgy látják, érdemes fejleszteni, új munkaerőt felvenni.

– Ki a hibás? Lehet-e még visszafelé mutogatni?

– Tény, hogy a 2010 előtti »kapkodó kiigazítás« és az azutáni nem szokványos gazdaságpolitikai lépések is ártottak a beruházási klímának.”