Ide figyelj, Herczeg Márk, édes egy aranyom, te, bajszos szar
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
A kormányzat ügyelt arra, hogy végre mentesüljön az antiszemitizmus gyanúja alól, mellyel a baloldal újra és újra megvádolja.
„A Külügyminisztérium egyébiránt a 2012-es esztendőt Wallenberg-évnek nyilvánította és megszámlálhatatlan megemlékezést tartott az embermentőről. Prőhle Gergely kolozsvári beszédében kiemelte, hogy keresztény ember nem lehet antiszemita. Az újonnan köztársasági elnökké választott Áder János a Schweitzer Józsefet ért inzultus után ugyan így fogalmazott. Orbán Viktor az Országgyűlésben ítélte el Baráth Zsolt jobbikos képviselő tiszaeszlározását. A székesfehérvári zsidótemető meggyalázása után szintén a miniszterelnök utasította Pintér Sándort, hogy azonnal vizsgálja ki az ügyet.
A kormányzat ügyelt arra, hogy végre mentesüljön az antiszemitizmus gyanúja alól, mellyel a baloldal újra és újra megvádolja – ezek az ügyek éppen azért bosszantóak, mert bár szerepet nem játszottak benne, mégis a politikai felelősséget rájuk hárítják. Az, hogy mi történik két kis faluban – az urbánus értelmiség általában ilyenkor fedezi fel a vidéket – nem tendenciózus. Azért itt nem arról beszélünk, mint a Millenium kapcsán, amikor Orbán Viktor országzászlókat avatott; jelen esetben két falu önhatalmúlag felállított két szobrot. Ha ezeket a településeket felszólítja egy vezető politikus arra, hogy milyen szobrot állíthatnak és milyet nem, akkor az visszavezethető a demokrácia problémára, melynek épp a balliberálisok az élharcosai. Ebben a kontextusban értelmezhető az Orbán-interjú is, melyet a Die Presse-nek adott; a miniszterelnök kijelentette, hogy vita van Horthy személyéről, de ő nem akar és nem is tehet igazságot a kérdésben. Ez egyrészt jelzi, hogy a jobboldal nem kíván aktuálpolitikát csinálni Horthy személyének megítéléséből, másrészt a jobboldalon belül sincs egységesen kialakult kép a kormányzóról és nem is biztos, hogy egyáltalán lesz, vagy hogy egyáltalán szükség lenne erre. Szerintem egyébként nincs, mert bár politikailag »egy a tábor, egy a zászló« sosem volt olyan kényszer – politikai akarat pláne –, hogy erre kulturálisan is szükség lenne.
Navracsics Tibor hírTV Sziluett című műsorában ironikusan jegyezte meg az Európa Parlamenti vita után, hogy legalább csak antidemokratikusak vagyunk és nem antiszemiták, ez is fejlődés. Álljon itt zárásul egy 2007-ben mondott napirend előtti felszólalása, tartalma ma is aktuális: »A Fidesz Magyar Polgári Szövetség a történelme során sohase vállalt semmilyen közösséget egyetlen diktatórikus politikai rendszerrel, egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem. Ez mindig is így volt! Tudjuk, hogy van ebben az Országgyűlésben olyan párt, amelynek a jogutódja igenis vállalt diktatúrával rokonságot, onnan származtatja magát, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nem vállalt sohasem közösséget. Sőt a Fidesz Magyar Polgár Szövetség 1988 tavaszán azért alakult meg, hogy ne legyen diktatúra Magyarországon.«”