Ha már féltjük a demokráciát...

„Megható, hogy oly sokan aggódnak értünk Európában. A szabadságunkért, a demokráciáért. (Tették volna hasonló harciassággal 1956-ban...) Megható, hogy a szürke szocialista, a modern-liberális férfivel és nővel mily nagy barátságban tevékenykedik. Európa baloldali gyermekei egymást kézen fogva hívták tetemre a magyar kormányt.Azt még értem, hogy a csütörtöki uniós meghallgatáson Göncz Kinga (MSZP), Dénes Balázzsal (TASZ – az LMP politikai kisiskolája) és más nagyszerű honfitársunkkal együtt morgott a magyar kormányra és a bátor kiállású civilekre, Fricz Tamásékra. Az is világos, hogy valami ifjú humanista-aktivista srác is szót kapott, mert padon fekve hajléktalannak imitálta magát, majd tüntetést szervezett az Orbán-kormány ellen (hisz ki kell nevelni a balliberális utánpótlást). Sőt: az is érthető, hogy ideológiai alapon vitázik a néppárti és a szociáldemokrata frakció. De azt már kevésbé értem, hogy ha már annyira féltjük a demokráciát itt Európában, miért nem az azt valóban veszélyeztetőket ültetjük a vádlottak padjára. Ha már tényleg féltjük a demokráciát, akkor oda kellene figyelni a korrupt és kapzsi csendőrt játszó Amerikára. Ha már annyira féltjük a demokráciát, meg kellene hallgatni a kormányokat és önkormányzatokat zsaroló bankok vezetőit, vagy a határokon átlépő, a jogon sokszor felülemelkedő multinacionális vállalatok irányítóit is. De azt hiszem – az uniós magyar napokat elnézve – egy-két európai képviselő is odaülhetne melléjük. A szabad piac globálissá vált. A tőke, melynek tágul a játéktere, átlépett a határokon, majd a kormányokon is. Most a rendszert, a demokráciát veszélyezteti. Zsarolja az uniós vezetőket, a kormányfőket, Európa jogalkotóit. Sokukat bábként rángatja. Aki ma politikusnak áll, ezzel a nyomással számolnia kell. Ha már annyira féltjük a demokráciát, akkor annak igazi ellenfeleit kell megvádolnunk. A jövő demokráciáinak léte múlik azon, hogy a politikai irányítókban lesz -e annyi akarat és erő, hogy szabályozzák a szabad piacot és a nagytőkés szereplők cselekedeteit. Láthattuk, hogy fordított esetben a piac szabályozza, vagy váltja le a politikát. (Görögország, Olaszország, Románia). Azt viszont nem kellene megvárnunk, hogy a demokráciát is leváltsák Európában.”