Ámokfutás

Kissé aggaszt, hogy egyre inkább úgy tűnik, Orbán nem tudta euróra váltani a kínai kapcsolatot. Talán emiatt loholt Brüsszelbe október 23-án, és amiatt ül le egy asztalhoz olyan senkiháziakkal, mint Merkel és Sarkozy. (az angol aktuális szarfaszú nevét nem tudom) Itt mindenki folyamatosan a görög csődről beszél, miközben egyre inkább nyilvánvaló, hogy a végromlás az EU-t érte el. Fenntartásában az így gyarmatokat szerző államokon kívül senki nem érdekelt. Naná, hogy tárgyalgatnak, döntögetnek és keménykednek! És vajon mit tesznek, ha a görögök beintenek nekik? A tisztelt gyarmatosító országok kurvára elszámolták magukat, amikor bővítették az EU-t a volt szocialista országok befogadásával. Mit gondoltak, meddig húzhatják úgy, hogy a csóringereket nem hagyják labdába rúgni, de közben ők lefocizzák amazok térfelét? Na, hát pont eddig! És vajon megérte nekik? Ma még talán igen, de az elhúzódó válság miatt öt év múlva Merkelt és Sarkozyt börtönbe dugják, az hétszentség.

Az előbbit neked írtam @2llkedő, csak elmulasztottam válaszként írni.

Hidd el, hogy szörnyülködtek, még hozzá mindkét oldalon. Az egyik azért, mert azt hitte, hogy az orosz csapatok nélkül itt a világvége, a másik oldal meg azért, mert ebben a helyzetben nem kéne provokálni őket. De a mondanivalóm lényege most is az, hogy az irányváltást, ha elkerülhetetlen, ki kell mondani, és véghez kell vinni. Ma többen látják Európában az irányváltás szükségességét, mint ahányan kimondják. De ülnek egy kád langyos vízben ami egyre hidegebb lesz. Hogy milyen szinten kéne legyek, hogy megértsem a gondolkodásodat, azt nem tudom. De azt hiszem, jól megvagyok a saját szintemen.

"Mindenki szörnyülködött, amikor Orbán a Nagy Imre temetésen kimondta, hogy menjenek ki az oroszok. " Nem hinném, hogy annyira szörnyúlködött volna az a mindenki. Az akkori helyzet már megengedte ezt. Ő volt az, aki élt a lehetőséggel.