Két férfi, egy eset

„Nekünk Kovács Zoltánunk van, nekik Charles Gatijuk. Persze nem ez az egyetlen különbség Magyarország és Amerika, főleg pedig a két demokrácia között. De a különbség így is elég szembeötlő. Mondhatnánk: jelképes.

Pedig mind a ketten jó magyar emberek. Igaz, a Kovács Amerikában, meg Londonban is tanult, de itthon lett történész, aztán debreceni eminens, majd végül államtitkárként kommunikációs atyaúristen. A Gati - aki a pesti Madách gimnáziumba is járt, mielőtt Amerikában politológus és a külügyminisztérium főtanácsosa lett - is jó véleménnyel van róla. Tanult, értelmes embernek tartja. Hogy a Kovács mit gondol Gatiról, azt nem tudjuk, csak sejthető azután, amiket utóbbi a 168 Órának nyilatkozott. (...)

Charles Gati már akkor szovjetellenes és antikommunista volt, amikor Kovács megszületett (1969-ben). Mi több, néhány éve Orbánnal egybehangzóan szidta Gyurcsányt. De csak addig volt érdemes az elismerésre. Most ugyanis Orbánékat bírálja. Meg a szent kétharmadot.

Kovács pechje, hogy a hivatalos Amerika Gatinak hisz. A mi pechünk meg Kovács. És amit jelképez.”