Vezérelvű párt

„A múlt héten a Demokratikus Koalíció 20 pontos javaslatban tett ajánlást az MSZP közelgő kongresszusának az elfogadásra kerülő határozatok, nyilatkozat vagy állásfoglalás tartalmára. Tegnapelőtt az MSZP elnöksége nyilvánosságra hozta kongresszusi saját javaslatait. Két dokumentum tervezetét küldték meg. Az elsőben, a Politikai nyilatkozatban az ország helyzetét elemzik, a Fidesz kormányzásáról mondják el véleményüket. A nyilatkozat tartalma nagy átfedést mutat a mi javaslatainkkal. Kellő jóindulattal, kompromisszum-készséggel ez olyanná formálható, hogy az valamennyiünknek elfogadható legyen. Ez jó, ez közös siker lehet. (Legfeljebb egy hiányérzetünk maradt: a mai papírból a Fidesz kritikáján túl nem nagyon derül ki, hogy mi mivel értünk egyet, hogy mi mit tennénk kormányon. De el tudom fogadni, hogy a kormányváltás ma reálisnak tekinthető 2014-es időpontja előtt három évvel még kérhet időt egy ellenzéki párt, ezért ebben nem feszíteném a húrt.)

A második dokumentum Kongresszusi felhívás címet viseli. Ez már bonyolultabb ügy. Az elnökség kimondva- kimondatlanul velünk, a Demokratikus Koalícióval vitatkozik. Három témakörben tesznek fel kérdéseket, de egyértelmű választ nem adnak, bár a kérdésekhez fűzött magyarázatokban jól hallhatóan sugalmazzák az elnökség szerinti helyes álláspontot.

Ma és a következő napokban sorra veszem az elnökség kérdésköreit és megírom, hogy miként gondolkodom az általuk felvetett ügyekről. 

Kezdjük a végén! Az elnökség azt kérdezi, hogy: »Vezérelvű, felülről lefelé szerveződő, vagy a demokratikus működést megtartó, alulról felfelé szerveződő párt legyünk (az elnöknek van pártja, vagy a pártnak van elnöke)?« A kérdés után a következő magyarázatot találjuk: »Vannak, akik felvetik, hogy az MSZP-t egy tekintélyelvű, a FIDESZ modelljéhez hasonló, a párt sokszínűségét erővel összetartó, éppen ezért vezérelvű, felülről lefelé szerveződő párttá kell alakítani, ahol a pártelnök programja határozza meg a párt programját és ahol a pártelnöknek személyes jogosítványai vannak arra, hogy eldöntse, kiből mi lehet. Ebben a modellben célszerű a pártelnököt minél szélesebb legitimációs bázison megválasztani, hogy széleskörű felhatalmazása legyen a párt egyéb testületeiben megfogalmazódó ellenvélemények letörésére. Ezáltal megnő a pártelnök mozgástere, eljelentéktelenedik az intézmények szerepe, csökken a demokratikus kontroll. Így a döntések egyszerűbbé, gyorsabbá válnak, a belső vitás kérdéseket egyszemélyi döntéssel le lehet zárni. Ez a választópolgárokban a hatékonyság, az egység és az erő látszatát kelti.«

(»Ez a vannak akik…« formula olyan bántóan hasonlít a Fidesz manipulatív Szociális Konzultációnak hazudott adatbázisgyűjtő kampányára, hogy inkább nem is minősítem.) Nem tudom, hogy vannak-e vezérelvű pártot akarók az MSZP-ben. Én minden esetre nem ismerek ilyeneket. Tegyük világossá: mi nem akarunk vezérelvű pártot. Mi demokratikus pártot szeretnénk. Az elnökség érvei egyébként is sántítanak. Az olasz Demokrata Párt elnökét közvetlenül választják, mégsem vezérelvű. A Fidesz ezzel szemben vezérelvű, miközben elnökét nem közvetlenül, hanem küldöttek útján választják meg. Egy párt akkor vezérelvű, ha hatalmának nincsenek rögzített ellensúlyai, ha képes egyszemélyben uralkodni a párt felett. Mi nem javasoljuk az elnök személyes hatásköreinek bővítését. Nem kérünk a jelenleginél erősebb felhatalmazást az elnöknek. Akkor honnan jön a vezérelvűség vádja? Kizárólag azt javasoljuk, hogy ne küldöttek, hanem a teljes tagság válassza vezetőit. Azt kívánjuk, hogy a vezetőket ne a kevésbé transzparens küldötti rendszerben válasszák, hanem valamennyi tag titkos szavazással döntsön.  Szóval lássuk be: az elnökség nem akarja, hogy az MSZP elnökét valamennyi tag válassza, ezért kitalálták ez a »vezérelvű« szöveget. Én ezt a vádat jól kifundált dehonesztálásnak látom. Minden esetre, hogy világos legyen: nem akarunk vezérelvű pártot, de azt szeretnénk, hogy minden elnököt (helyit, megyeit és országosat) valamennyi tag válassza meg. Ezért aztán mi „nem”-mel szavazunk arra a kérdésre, hogy akarunk-e vezérelvű pártot.”