A világtalan város

„Roosevelték amiatt siránkoznak, hogy megszűnt az elnökről elnevezett tér Budapesten. Nem kell emiatt cidrizni amúgy, ettől még nem jönnek amerikai anyahajók a Balatonra, épp csak kifejezik csalódottságukat, és az élet megy tovább. Attól sem lesz gázáremelés, hogy a Moszkva tér elvesztette nevét. Valakik Oroszországban felvonják a szemöldöküket, egy pillanatra befeszülnek, aztán legyintenek. De abban a legyintésben ott van minden.

Belpolitikai okok, hogyne, értik ők, csak ezzel együtt azt is fel kell ismerniük, hogy a magyaroknak Roosevelt és Moszkva büdös. Tudják az amerikaiak, hogy őket a bombázásokért és a ránk kényszerített McFarm menü miatt utáljuk, és az oroszok, hogy ők mint egykori szovjetek keltenek némi ellenérzést. De a diplomácia regisztrálja a változást: eddig megfelelt a Moszkva tér és a Roosevelt, most meg valamitől már nem kóser.

Pedig 2011-ben éppen semmi nem történt, ami megváltoztatta volna Moszkva vagy Franklin D. Roosevelt megítélését. Hisztis picsák vagyunk, akik minden közvetlen ok nélkül, a telihold hatására világgá üvöltjük a sérelmeinket. Ha Magyarország nő lenne, Alekosz az elsők között küldené haza. De végül is az megtörtént az Eurovíziós Dalfesztiválon.”