Csend, őrség

„De mi a baj a csendőrséggel, amely a Horthy-rendszerben és előtte is évtizedekig »jól működött, tekintélyes testület« volt, s hasonló sok demokráciában ma is működik? Nem a csendőrséggel van a baj. Egy rendvédelmi szervezetrendszert az állam sokféleképpen felépíthet, akár csendőrséggel, akár anélkül. A magyar szisztéma a II. világháború óta nélkülözte ezt a testületet. A gond azzal van, hogy ezt a csendőrséget és a többi paramilitáris szervezetet egy párt árnyékában civilek hozták létre. Nem általában a rend, hanem a rendpártiság nevében. És főképp: nem valamiért, hanem valami, ahogyan Tiszavasvári polgármestere mondja, »a keleti régiókra jellemző bűncselekmények« ellen. Magyarul: a cigányok ellen.

Ha a kormány még egy ideig csendben marad, akkor ezzel tudomásul veszi, hogy a közerőszak szervezetének pártsemlegessége végleg eltűnik. Elismeri azt is, hogy a rendőrségnek is egyik célja a cigányok megfélemlítése. Ami azt bizonyítja ismételten, hogy a magyar politikai elit, illetve az egész ország képtelen tisztességesen válaszolni a cigánykérdésre. Nem cselekvési teret nyit, hanem végleg sarokba szorít. Ahonnan csak erőszakosan lehet kitörni. Vagy ott rohadni.”