„Ami januártól jön, az nem lesz vicces, és sem Önök, sem mi nem ringathatjuk magukat abba az illúzióba, hogy a háború, amelyet a kormánytöbbség a szabad nyilvánosság ellen indított, rövid lesz és áldozatok nélküli. A »jogalkotói szándék« világos: konkrét emberek konkrét egzisztenciájának tönkretételén keresztül elérni, hogy a magyar nyilvánosságból eltűnjenek a Nemzeti Együttműködés Rendszerén kívüli vélemények.
Arra készülünk, mert a jelenlegi helyzetben arra kell készülnünk, hogy a kormány és a médiahatóság éveken át módszeresen igyekszik majd kivéreztetni a nem-kormánypárti médiumok kiadóit, legalábbis jóindulatú semlegességre kényszerítve lapjaikat a Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben.
Természetesen nem ismerjük el a Médiatanácsot a hazai sajtó felügyeleti szerveként. Attól ugyanis, hogy a törvényesen megválasztott parlamenti többség hadat üzen mindazon értékeknek (a magántulajdontól a szólásszabadságig), amelyeknek tiszteletben tartására fölesküdött, Magyarország elmúlt húsz éve még a mienk marad.
Ezen a húsz éven nem sok mindent lehet szeretni - nekünk is nehezen ment az elmúlt években. De azt nem lehet elvenni ezektől az évtizedektől, hogy Magyarország ezernyi nyavalyájával együtt szabad ország volt, és mi továbbra is így, szabadon és ehhez a szabad Magyarországhoz hűségesen szeretjük.”