Elllenszélben

„Senki sem lepődött meg, amikor tegnap a Moody’s hitelminősítő lejjebb vitte hazánk besorolását, és kaptunk hozzá még egy negatív kilátást jelző fekete pontot is. A forint sem rogyott bele a lefokozásba: cirka egyszázalékos gyengüléssel vette tudomásul a döntést, amely azonban nehezen magyarázható. Egy minősítés általában egy adott ország adósságállományát, költségvetési hiányát és a várható gazdasági fejlődését értékeli. Nos, nálunk idén és jövőre is feleakkora lesz a hiány, mint az uniós átlag, Svédországon kívül pedig csak hazánkban mérséklődik az államadósság, sőt, még az Európai Bizottság előrejelzése szerint is három-négy százalékos gazdasági növekedés várható az előttünk álló két esztendőben. Mindezek ellenére a döntés érthető. Ha nem szorítottuk volna le a túlköltekezés mértékét, akkor azért kaptunk volna a fejünkre, ha viszont újabb megszorításokat vezettek volna be, akkor lehetett volna hivatkozni a gazdasági növekedés elmaradására.(...)

Erős ellenszélben kell ma kormányozni az ország hajóját: nem véletlenül egy nappal az uniós pénzügyminiszterek mai találkozója előtt került sor a leminősítésünkre, valamint Matolcsy György kedvezőtlen értékelésére a Financial Times friss rangsorában: a lap szerint a nemzetgazdasági miniszter bűne »a megszorítások elkerülése, valamint a válságadók bevezetése«. Értjük mi, hogy a hitelminősítők legfőbb ügyfelei a nálunk most kisebb profitra szert tehető bankok, valamint a válságadót fizető multinacionális nagyvállalatok. Kérdéses azonban, mennyi hitele maradt még a hitelminősítőknek. A válság előtt több ezer milliárd dollárnyi kétes vagy rossz fedezetű értékpapírnak adtak kiváló besorolást, korlátlan teret adva a spekulációnak.”