Nemzeti radikálisok és a citrommártás

2010. november 26. 12:11

Ugye tudja, hogy mi ellenzékiek vagyunk – jött elő a farbával a boltos. Én is az vagyok – bár akkor már sejtettem, hogy nem ugyanarról beszélünk.

2010. november 26. 12:11
„Pár utcányira tőlünk vagy egy aprócska üzlet. Amolyan tíz négyzetméteres, arra jó, hogyha le kell ugrani pár darab kifliért vagy sóért, akkor nem kell elmenni a Tesco-ig. Nem is emlékszem mikor voltam ott utoljára, de ez nem is tűnt fontosnak, mert a bolt ott volt, ahol gondoltam, és működött.

Beléptem az üzletbe. A pult mögött egy fiatal jóképű férfi, mögötte egy hölgy ült. Társa vagy alkalmazottja lehetett, nem tudom. Köszöntem. Ők megnéztek és viszont üdvözöltek. Beraktam pár kiflit egy zacskóba, és pár csomag vajat. A pénztárhoz mentem.

Olyan ismerős nekem – mondja a férfi.

Szokták mondani – feleltem visszafogottan.

Errefelé lakik? – folytatta a beszélgetést.

Igen, csak pár utcára innen – böktem ki én.

Járt már nálunk? - jött az újabb kérdés.

Régebben, és csak nagyon ritkán – mondtam tárgyszerűen.

Ugye tudja, hogy mi ellenzékiek vagyunk – jött elő a farbával a boltos.

Én is az vagyok – bár akkor már sejtettem, hogy nem ugyanarról beszélünk.

De mi nemzeti radikálisok vagyunk – fogalmazott precízen.

Akkor nem egy oldalon állunk – tisztáztam a helyzetet.

Ekkor felnézett a pénztárgépből, tekintete tiszta, érzelemmentes volt. Mintha csak, arról beszélgettünk volna, hogy melyik a legkeresettebb textilöblítő.
 
Látja, ezért jó a demokrácia, maga is és én is szabadon megválaszthatjuk, hogy miben hiszünk, mit támogatunk – zártam le a beszélgetést utólag meglehetősen sutának tűnő módon.

Közben fizettem és eltettem a visszajáró pénzt. Kiléptem az ajtón, nem néztem hátra, de biztos voltam benne, hogy utánam néztek. Talán nem akarták elhinni, hogy nincsen patám. De az is lehet, hogy nem gondoltak semmit, csak udvariasan követték szemükkel egy új vevőjüket.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 122 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
1120
2010. november 27. 03:37
Imádom ezeket a kitalált történeteket...azért az "elveszett kislány-sztori" lényegesen jobb volt! Azt persze nem értem, hogy ezekre mi szüksége van a ferinek, de ezekkel legalább nem árt...inkább szórakoztat. Nem kicsit!
Vizigót
2010. november 27. 02:30
http://videa.hu/videok/film-animacio/hamusz-south-park-szorny-2y1DiDW2OW8dYD7m Ugyan Fletó nem "hámuszat" és nem is kért, hanem adták neki, a történet illik rá :)
Vizigót
2010. november 27. 01:47
Ment a Hűtlen nehéz fejjel, Visszajönne, de ő már NEM KELL !!! Fletó, üdv a két hű ebednek, tudod a Gréczynek és Debreceninek.
Hőhe
2010. november 27. 01:27
"mert a bolt ott volt, ahol gondoltam, és működött." Azért lássuk be, csak egy nagy stratéga, egy géniusz láthat ennyire tisztán és világosan. Pedig bonyolította, sőt súlyosbította a helyzetet, hogy a patás zOrbán uralg mostanság, tehát a bolt(ok) működtetése (is) igencsak esetleges ilyen vészterhes időkben. Ha így megy tovább lassan már oda jutunk, hogy narancsmártással kell ennünk a "fehérhúsú, tőkehal jellegű jószág"-ot a nemzeti radikálisok miatt. Pííháá !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!