„A tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban jelenleg három nyitott kérdést látok: 1. változtat-e valamit a tervein a Fidesz a jobboldal berkein belül is megjelenő tiltakozások, elítélő vélemények hatására; 2. lesz-e olyan kormánypárti képviselő, aki nyilvánosan is vállalja kritikáját, esetleg nem szavazza meg a módosítást; 3. milyen általános politikai következményei lehetnek az ügynek, hogyan érinti a pártok pozíciót?
A bejelentés óta eltelt időszak egyik feltűnő jelensége, hogy a továbbra is magabiztos Lázár Jánoson és a már-már bravúrosan minimális nyelvi készlettel operáló Szijjártó Péteren kívül más kormánypárti politikus egyelőre nem exponálta magát a téma kapcsán. Nem szólalt meg Orbán Viktor, de hallgat az ügyben komoly felelősséggel bíró igazságügy miniszter, és csendben vannak más vezető fideszes politikusok is. Nem kell hozzá nagy ész, hogy mindezt sajátos kivárásnak lássuk: Orbán Viktor bizonyára tudni akarja, hogy pontosan mekkora ellenállással kell kalkulálnia, a potenciális belső kritikusok pedig az elsőként szólás előnyeit és hátrányait mérlegelik. Az események nem vittek tehát közelebb a válaszokhoz, legfeljebb találgatásaink lehetnek az első két kérdés kapcsán. Az ügy iránt elfogultan (értsd: abban bízva, hogy nem kerül sor ilyen bántó alkotmánymódosítási precedensre) el tudok képzelni valamilyen másik forgatókönyvet, valószínűbbnek azonban azt tartom, hogy egyrészt a Fidesz nem változtat érdemben az indítványon, másrészt pedig nem akad olyan kormánypárti szereplő, aki látványosan szembehelyezkedne Orbán Viktor akaratával.”