Most vagy soha!

„Természetesen nem vagyunk semmiféle egypártrendszer hívei, de az idén ősszel (is) az a helyzet, hogy nincs alternatíva. Mert ha a fent körülírt balliberális álcivileket, kamupatriótákat nem vesszük számításba, és a maradék MSZP-t sem soroljuk a demokrata körbe, amíg vissza nem adják azt a körülbelül tízezermilliárd forintot, amellyel nyolc év alatt megtoldották az államadósságot, miközben lelakták, kifosztották az országot, akkor csak két nagyon gyengécske vetélytárs marad.

Az egyik ugye a Lehet Más a Politika, amelynek politikusai az elmúlt hetek cédulavásárlós botrányaival fényesen bebizonyították, hogy részükről nem lehet más, és amúgy is jó lenne tudni végre, hogy ezek a lelkes titánok mit is akarnak valójában, és melyik nagybácsi állja a buli számláját. A másik pedig a Jobbik, amelynek vezetői éppen ezekben a napokban járatják le magukat végérvényesen. Mert nem hiszem, hogy sokáig lehet az ország egyik felén (Miskolcon) a nyomorba süppedt rétegek elégedetlenségére apellálva egy-egy szavazatrabló akció keretében koncentrációs tábort ajánlgatni a cigányoknak, aztán néhány napra rá az ország szívében roma felzárkóztatási programot és sokszínű Budapestet álmodni. Vagy éppen ékesszólóan, nyakkendőben, Boss öltönyben beszállni a politikai vitába, aztán karikás ostorral a kézben likvidálással fenyegetni a vitapartnereket.”