„Én mindenesetre úgy látom, hogy miközben a baloldaliként (is) számon tartott értékek, például a különféle hatalmi nyomásoknak kiszolgáltatottak, az alulra szorítottak iránti szolidaritás hangsúlyos eleme a párt programjának, ebben az értelemben tehát joggal hivatkozhat a baloldali hagyományra is, azt a városvezetői örökséget, különösképpen azt a szakmai és morális minőséget, amelyet a Demszky–Hagyó-korszak képvisel, a legkevésbé sem gondolhatják továbbörökítendőnek. Már csak ezért sem tetszhet nekik az a »minden demokratikus erő« közös jelöltjeként elképzelt polgármesterjelölt, aki ezen »baloldali« örökség képviselői, gondozói szemében garantálhatná, hogy Budapest a jövőben is »baloldali« vezetés alatt maradjon. (...)
A »barátkozás«, az MSZP szempontjából kívánatosnak vélt együttműködés előkészítése a jelek szerint egyébként több fronton is zajlik. Bihary Gábor szocialista képviselő például azzal kedveskedett az LMP-nek, hogy a párt éppen bemutatott főpolgármester-jelölti programja jelentős részben plágium. Érthetetlen – mondja –, hogy miért nem sikerült korábban a két pártnak a közös jelölt indítása, ha az LMP a programja leglényegesebb elemeiben tartalmilag egyetért a pártjukkal. Abszurdnak nevezve a feltevést, az LMP közleményben utasította vissza a vádat. De egy pillanatra játszunk el mégis a gondolattal. Tegyük fel, hogy igaza van az említett MSZP-s képviselőnek, és ma a két párt fővárosi programja lényegében ugyanazt mondja. Indokolhatja-e ez önmagában, hogy az LMP-nek össze kéne fognia az MSZP-vel a fővárosi kampányban? Szerintem egyáltalán nem. És nem is megyek messzire az érvekért. (...)
Miféle józan meggondolás vihetné rá az LMP-t ezzel az MSZP-vel való együttműködésre? Őszintén, egy ilyen összefogás után maradna még hitele a párt szavainak, hogy lehet más a politika? A kérdés persze költői. Vitathatatlan, hogy mindazoknak, akik nem jobbra akarnak szavazni, közös érdekük, hogy minél több önkormányzatban és főképpen Budapesten megerősödjenek a kormánypártokkal szembeni ellensúly, a hiteles, demokratikus ellenzéki szerep betöltésére alkalmas erők. Lássuk be azonban, hogy a jelen állás szerint e feladatra a létező szocialista párt alkalmatlan. Ha az LMP-től esetleg zokon is venné az olvasó ezt a felismerést, higgyen legalább az MSZP-t belülről ismerőknek.”
