EU igen, IMF nem?

„Hazánk nincs csődközelben, de azért erősen eladósodott ország. Ezért az IMF nekünk nem javasol kormányzati túlköltekezést. Mégis, az elmúlt években árnyalatnyival kevésbé forszírozta a mi költségvetési hiányunk csökkentését is, mint az EB. A két intézménybe több ész szorult annál, minthogy e kérdésben nyíltan hajba kapjanak, de a különbség a tárgyalások során érzékelhető volt, pl. akkor, amikor tavaly tavasszal a Bajnai-komány elérte náluk az éves hiány-előirányzat felemelését 2,9 százalékról 3,9-re. Persze ezt a mai kormány illetékes miniszterei is tudják. És miután a kormányalakítást követően csak nehezen fogadták el, hogy a szigorú hiányszámokat (idén 3,8, jövőre 3 százalékot) tartaniuk kell, nem lenne meglepő, ha inkább az IMF-fel akarnának együttműködni, mint az EU-val. De, mint említettem, az IMF népszerűtlen, és beindult az önkormányzati választási kampány, ezért az sem meglepő, ha éppen a fordítottját teszik.

Melyik a helyes választás? Nos, ha nem lennénk erősen eladósodott ország, akkor tulajdonképpen fütyülhetnénk az EU-ra is, meg az IMF-re is. De a mi helyzetünkben midkettőt nagyon komolyan kell vennünk. IMF-ellenes nyilatkozatok előtt nem árt megfontolni a nemzetközi piacok várható reagálását (kamatban és forintárfolyamban). A devizahitelesek terheit az ősszel állítólag várható jelentős csökkentésig sem szerencsés mesterségesen növelni.”