A baloldal ma

„A XX. század a szociáldemokrácia évszázada. Ha viszont ezt tovább tudjuk folytatni, az már – Dahrendorf szerint – maga lesz a szocializmus. Igazat adok neki, ez a baloldali, szociáldemokrata, sőt szocialista gondolkodás lényege. Csak bátorság és következetesség kell hozzá.

Mi 2006-ban ezt választottuk. Az őszödi beszédnek ez volt az igazi tartalma. Az osztogató demokratúra politikája ugyanis hazugságra épült és épül ma is. Mi nem csupán a magunk hazugságával szakítottunk, hanem az egész politikai osztály hazugságával. Utána azonban külső és belső okok miatt nem tudtuk ezt a politikát kibontakoztatni. Nem néztünk eléggé szembe a feladattal, nem értékeltük elég szigorúan a múltat, a saját múltunkat sem.

Sajnos történelmi múltja van a szembenézés elmaradásának. Sokat lehetne beszélni minden politikai mozgalom és minden kormány vétkéről, de maradjunk a magunkénál. 1992-ben Békesi László kidolgozta a modernizációs reformok programját, olyan körültekintően és átfogóan, hogy ha 1994-ben hozzáfogtunk volna, ma máshol tartana az ország – és mi is. Belső problémák miatt azonban erre nem került sor. Békesit 1995-ben eltávolították a vezetésből, a kormányból és a pártból. Emiatt későn fogtunk a programhoz Bokros Lajossal, de neki sem maradt ideje a végigviteléhez, mert neki is mennie kellett. Ezt – és még sok minden mást – sohasem értékeltük a maga igazi súlyával, inkább a feledés rózsaszín Maja-fátylával fedtük le. Túl mentünk a határon a 2002-es száznapos programmal is. És ez akkor vált bűnné, amikor ezt felismertük (már 2005 tavaszán), de nem tudtuk megtenni, amit kellett volna.

Most annak van az ideje, hogy az eddigiek értelmében tudatosítsuk a baloldal mai szerepét. A kongresszuson is hallottuk például ennek a fordítottját, miszerint a hiba abban volt, hogy a Gyurcsány-kormány nem a baloldal, hanem a liberálisok politikáját követte. Akik ezt mondják, súlyosan tévednek, mert a jóléti állam által keltett új viszonyban ez nem a liberális, hanem éppen a szociáldemokrata politika lényege. Amit viszont mások nemzeti politikának hirdetnek, az Nyugaton már maga az ókonzervativizmus.

Ez a kérdés, válasszatok!

Igen, hadd mondjam ki teljes erővel: én is magyar vagyok, és én is szocialista. Ezt senki sem veheti el tőlem. De ma másképpen vagyok magyar és másképpen szocialista, mint húsz, negyven vagy hetven évvel ezelőtt.”