Gyurcsány –hogyan tovább?

„Gyurcsánynak igaza van: ez a lényeg. Ám amit leír, több provokációnál. Hadüzenet. Nem csak Puch Lászlónak, az egész pártvezetésnek. »Aki meg akarja újítani a pártot, annak szakítania kell a pártfinanszírozás mai módjával. Ha lesz új törvény, akkor könnyebb lesz, de ha nem lesz, akkor is meg kell tenni... Legfeljebb másként kell működtetni. Nem mások pénzével, hanem a magunk tehetségével, önkéntes hozzájárulásával, személyes részvételével. Naiv vagyok? Lehet, de a tisztességnek nagyobb az ereje, mint a pénznek. Azt hiszem...«

Igen, néha nagyobb. Kivételes történelmi pillanatokban. De tömegméretekben, főszabályként nem. A belátható jövőben még kevésbé. Ha Gyurcsány komolyan hisz ebben, akkor tényleg naiv. Még inkább, ha az új hatalom törvényétől várja a pártfinanszírozás tisztába tételét. Ha ez Orbánnak ellenzékben sem volt érdeke, kormányon még kevésbé lesz az. Neki az az érdeke, hogy kiéheztesse, majd a tenyérből etesse az ellenzékét, s akkor – legalább felőle – nyugodtan alhat.

A finanszírozás egyik legális csapját ma Gyurcsány kezeli. Ez elzárható, s a csapos is leváltható. Ő mégis hadat üzent, s a mai helyzetben talán fölkelő sereget is tudna toborozni a pártvezetés ellen. De hogy megint legyőzné-e őket, mint 2004-ben, az több, mint kétséges. Maga nem is áll az élre, nem bont zászlót – csak verbálisan. Másként nem is tehetné. Mert hiába ő az egyetlen személyiség a baloldalon, akitől valami várható, politikai értelemben harcképtelen, s ezzel maga is tisztában van. A pártvezetés távozását kívánja, de nemcsak ő nem jelentkezik vezetőnek, hanem leírja ezt is: »ma nincs az MSZP-ben olyan ugrásra kész »cseresor«, amely... készen állna, hogy átvegye a párt vezetését.«”