A rendszerváltás bukása

2010. április 27. 07:43

Minden birodalom azt kívánja, hogy a szivattyúk zavartalanul működjenek.

2010. április 27. 07:43
„A választások végeredménye drámai módon igazolta, hogy a magyar társadalom meghatározó többsége valóban radikális változást akar. Ez egyúttal azt is egyértelművé teszi, hogy a rendszerváltás eddig követett rendszere lényegében megbukott, teljesen függetlenül attól, hogy az uralmi szféra egyes alakzatai ezt hogyan ítélik meg. A rendszerváltás bukásának a beismerése nem új felfedezés. Az 1995–96-os Bokros-csomag világossá tette, hogy az »új« rendszer csak egy újabb birodalmi függés kihordó szerkezete. Hogy a »demokrácia és piacgazdaság« valójában az »új birodalom« lejátszástechnikai díszleteit jelentik csupán, és funkciójuk ugyanaz, mint minden korábbi, minket függésben tartó impérium hamis fogalmaié: a »piacgazdaságé« a minket kifosztó szivattyúk zavartalan üzemeltetése, a »demokráciáé« pedig a kifosztott bennszülöttek féken tartása, a hamis tömegkommunikációs beszédterek fenntartásával. (...)

Folytathatnánk, de minek, hisz a fennálló rendszer elitjei számára mindez úgyis elbeszélhetetlen. Maga a birodalmi függés teszi elbeszélhetetlenné. Minden birodalom azt kívánja, hogy a szivattyúk zavartalanul működjenek, és az alávetettek lázadozás nélkül elfogadják mindezt – és ráadásul még szeressék is ezt a berendezkedést. Erre utal az előző függési rendszerünk »alapigazsága«, miszerint »éljen és virágozzék a megbonthatatlan szovjet–magyar barátság, amely felemelkedésünk záloga«. Ma már persze jókat kuncogunk ezen az idiotizmuson, csak az felejtjük el, hogy a »de mégis csak demokráciában és piacgazdaságban élünk, ami jó nekünk« logika nagyjából ugyanannak az ócska és primitív hazugságnak a hamis foglalata, mint az iménti szovjet–magyar barátságról szóló.” 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 45 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jvizkeleti
2010. április 27. 22:48
Egyrészt gőzötök sincs arról, hogy én kivagyok, milyen közgazdasági iskola nézeteiről mit gondolok. De csak tessék, ha benneteket az nyugtat meg, hogy engem próbáltok valamilyen ellenségképbe beleszuszakolni, akkor csak tessék. Jól van gyerekek, akkor folytatnám az oktatást: egyrészt az a dolog, amit te tőkének hívsz, az egy és ugyanaz a felhalmozott megtakarításokkal. Az emberek pedig nem vagy szinte alig fognak megtakarítani addig, amíg nem kapnak hozamot a megtakarításaikra. Ezt a hozamot biztosítja profit. Ezen te rugózhatsz még itt, hogy ez mennyire neolibrális-chicagoi-dimitriv téri aljasság, de ez akkor is így lesz, ha kiderül rólam, hogy én vagyok maga az ördög. A profit azért fontos, hogy legyen aki félreteszi a pénzét és nemcsak félreteszi, de oda is adja termelésre. Miért fontos a tőke, azért, hogy meg tudja venni a cég azokat az eszközöket, amelyeket nem a munkás visz be a gyárba minden nap, hogy dolgozzon rajta, illetve, hogy a munkást és a forgó eszközöket abban az átmeneti időszakban is tudja fizetni, amikor éppen nem jön be árbevétel. Tőke nélkül nincs vállalkosás, profit nélkül nincs tőke. Ennyi. Ezt Stiglitz sem vitatja, vagy vitatta soha. Mondjuk támadja az IMF-et a politikai húzásai miatt. Megjegyezném, az IMF és a VB nem valami természetes részei a piacnak, hanem államok által létrehozott intézetek, akik sokat pofáznak a piacokról, de amúgy meg politikai érdekeket is kiszolgálnak. Milyen meglepő mi? A 90-es évekről: Egyrészt a kilencvenes években folyamatosan csökkent a GDP arányos államadósság, egészen asszem 2002-ig, amikor a választási évben nőtt, majd medgyó és a böszme szétkurta a gazdaságot. De ekkor már alig volt privatizáció, de ami volt (Budapest Airport pl) azt sem államadósságcsökkntésre, hanem jóléti kiadásokra, nagy korrupciós "beruházásokra" (autópálya), meg áfacsökkentésre költötték el. És nyilván nőtt az államadósság. Úgyhogy ennyit erről. Azt el lehet felejteni, hogy MO-n valaha is neoliberális politika volt. Igen a fos SZDSZ meg szocik szerettek róla pofázni, de figyelmetekbe ajánlanám, hogy magyaroroszágon 50% felett van az elvonási szint, vagyis több mint minden második forintot vesz el tőlünk az állam. Az hogy azzal mit csinál az nem a kapitalizmus bűne. Amúgy meg végre le lehetne írni, hogy mitől megy ilyen jól például Ausztráliának. Ahol szintén nagyon "neoliberális" gazdaságpolitika van, a bevándorlást leszámítva. Na onnan miért nem szivattyúzza ki a jólétet a globálkomprádor?
jvizkeleti
2010. április 27. 20:22
És még egy dolog. A kommunista időben a "GDP"-t úgy számolták, hogy a nyugati árakat lemásolták, és azokat szorozták meg az itthon megtermelt árumennyiségekkel. Például vasércből termeltünk 10'000 tonnát, ennek nyugaton az ára 100$/tonna, akkor máris kész van 1 millio$ GDP. Aztán ezt az értéket szétosztották azok között a termékek között amiket a vasércből előállítottak. Na most mondanom sem kell, hogyha mondjuk a vasércből gyártottak 1 tonna százas szeget, akkor az elvileg 1 millio$-t ért, de persze azt pontosan senki nem tudja, hogy mennyit ért valójában. Szóval ilyen volt az az 1978-as jövedelem is. Lehetett belőle bőségesen 100-as szeget venni, csak mondjuk banán, meg narancs, vagy krémpuding nem volt a boltba.
Netuddgi
2010. április 27. 18:35
Azért sok tabuk már dől, vagy nagyon inog, kezdjük pl. a politikai korrektésggel.
szamárfül
2010. április 27. 16:27
a bácsi csak azért nem lett költő, mert a szivattyú-ra nem tudott rímet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!