A cél és az eszköz

„Bolgár György (Népszava,2010 április 16.), mint Bauer Tamás (Népszabadság, 2010. április 17.), nem érti az idők szavát, de még számolni sem szeret.

Mindkettőjük szerint a cél a Fidesz 2/3-os többségének megakadályozása, ami az LMP visszalépésével sikerülhetne. De a közvélemény-kutatások (Lásd pl. a Forsense eredményét) azt bizonyítják, hogy az LMP visszalépése a Fidesz-t nem gyengítené, hanem erősítené. Ebben az esetben ugyanis az LMP-szavazók mindössze 10 százaléka szavazna az MSZP-re, de 20 százaléka a Fidesz-t választaná, a többi pedig otthon maradna. Ha viszont az MSZP lépne vissza, az átszavazás az LMP javára 85 százalékos lenne. Ennek ellenére a Bolgár-Bauer páros nem az MSZP visszalépését szorgalmazza, amelynek valóban lenne esélye a Fidesz 2/3-os többségének megakadályozására, hanem az LMP visszalépését, amely csak a Fidesz-t erősítené. Akkor ki az, aki »valójában a Fidesz mögött áll«? (...)

Nem értik az idők szavát. Azt hiszik, hogy kedvenceik bukását a Fidesz ármánya okozta. Nem értik, hogy az a poros, korszerűtlen gazdaságpolitika, amelyet pártolnak, zsákutcába vitte az országot, nem értik, nem látják felelősségüket azért a társadalmi szétszakadásért, ami létrejött éppen azért, mert nem hallották a nép, kiváltképp a szegény nép szavát és szenvedését. Egyszerűen nem értik, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Az állampolgárok szavazata nem lehet pártalku tárgya. Összekeverik a választást a törvényhozással, azt gondolják, hogy a törvényalkotási folyamatban megkötött kompromisszum összehasonlítható a választópolgárok döntésének mesterséges korlátozásával. Tévednek. A választópolgárok akaratának kisiklatása nem egyenlő a választók bizalmát szintén élvező, a Parlamentbe szintén bejutott politikusokkal való megegyezés egy elfogadható törvény megalkotása érdekében.”