A problémák az új év elején megszaporodtak: az volt a kisebb baj, hogy a csapat kikapott az éppen akkor edzőváltáson áteső Milantól az Olasz Szuperkupa elődöntőjében (1–2), a nagyobb, hogy Mottának nézeteltérései támadtak a keret egyik legrutinosabb tagjával, az öltöző vezérével, a csapatot több mint öt éven át szolgáló Danilóval, aki január végén közös megegyezéssel el is hagyta a klubot, és hazatért a Flamengóhoz. Rajta kívül távozott az együttestől a saját nevelésű Nicolo Fagioli is, aki Mottánál csak epizódszerepet kapott, az őt kölcsönvevő Fiorentinánál azonban ismét kezd formába lendülni.
A Football Italia átfogó cikke szerint Motta úgy gondolta, a Juventus keretében több vezéregyéniség is van – talán ez is a magyarázata, hogy többször is megváltoztatta a csapatkapitány személyét (Danilo, Federico Gatti, Koopmeiners és Weston McKennie is viselte a karszalagot ebben a kiírásban) –, de valójában egyedül magát tartotta az öltöző parancsnokának, ami nyilvánvalóan nem vezetett jóra.
Februárban a Juventus kiesett a Bajnokok Ligájából (az egyenes kieséses szakasz első fordulójában 4–3-as összesítéssel maradt alul a holland PSV-vel szemben), majd – ahogy Motta fogalmazott – „szégyenletes” módon az Olasz Kupából is az Empoli ellenében. De abba még kapaszkodhatott a vezetőedző, hogy együttese a bajnokságban sorozatban öt meccset megnyert, így fellépett a negyedik helyre, és hat pontra megközelítette a listavezető Intert.