Ezt is megértük – a tiszás főpropagandista oktatja ki a Mandinert újságírásból

Talán soha ilyen jól nem fickándozhatott a szörnyű diktatúra alatt Gulyás Balázs, mint most, Magyar Péter blökijeként. Lentulai Krisztián írása.

Van, aki a pályán mutatja meg mit tud, van, aki azon kívül. 2021-ben sem csak a küzdőtereken történtek emlékezetes dolgok, hanem a meccsek között is, a kamerák előtt, az újságírók gyűrűjében.
„Szerintem jól játszottunk, de ez már az ötödik ilyen meccsünk volt. Szüljek egy lovat, vagy mit csináljak? Arra nem lehet edzeni, hogy az utolsó pillanatban ne engedjünk ki.”
Ezeket Horváth Ferenc, a Honvéd vezetőedzője mondta elkeseredésében egy bajnoki mérkőzés után, és valószínűleg ez a 2021-es év legérdekesebb edzői értékelése. Több nyelvre is lefordították, így nemcsak a hazai szurkolókat szórakoztatta ezekkel a gondolatokkal.
Az ő megnyilvánulásaira egyébként mindig érdemes odafigyelni.
Egy másik alkalommal – a szintén a hajrában elveszített meccs után – ezeket mondta a kamera előtt, a „Mit élt át a mérkőzés utolsó perceiben?” kérdésre:
"Miről beszéljek? A 90. percben, 10 emberrel, kétszer visszük a kapusra a labdát, nem tudunk gólt szerezni, az Újpestnek egy helyzete volt, azt berúgta. Beszéljek az erőnlétről? Beszéljek a taktikáról? Beszéljek magáról a fotballról, miről kell itt beszélni?"
Horváthhoz hasonlóan a paksi edző, Bognár György mondatai is többnyire izgalmasan sikerülnek. Ő szintén az M4 Sport kamerái előtt nyilatkozott így:
„Nem érdemeltünk vereséget, azt gondolom, hogy… de inkább nem mondok semmit, mert az túl sokba kerül. Köszönöm az érdeklődést, hajrá Paks!”
Az tény, hogy a magyar futball nincs a világ élvonalában, de az is biztos, hogy az edzők egy jelentős része legalább szórakoztató. Ha nem is a taktikájával, de a nyilatkozataival mindenképpen. Az idősebbek talán emlékeznek rá, hogy a sport iránt érdeklődők jelentős része annak idején a Népsport hétfői számának olvasását Haász Sándor egymondatos meccs utáni értékelésével kezdte. Később Tornyi Barnabás színes szövegei jelentettek élményt a nézőknek, és úgy tűnik, ezen a téren tartósan világszinten teljesítenek néhányan.
Ezekhez képest tiszta unalom a szinte mindent megnyerő német tréner, Jürgen Klopp mondata:
Sokan a kor legjobbjai közé sorolják a tudása alapján Zlatan Ibrahimovicot, de a kor fenegyereke titulus mindenképpen jár neki. A legszerényebbnek viszont még legnagyobb rajongói sem mondják – persze ilyen mondatok után ez érthető is:
„Sem Ronaldo, sem Messi nem jobb nálam. Lelkem mélyén úgy érzem, hogy én vagyok a világ legjobb focistája!”
Yves Bissouma, a mali válogatott játékosa aligha közelítheti meg őt tudásban, de magabiztosságban már felveszi a versenyt Ibrával, hiszen a Brighton focistája a következőt nyilatkozta:
„Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, a Premier League-ben túl sok jó középpályás van, de szerintem én vagyok a legjobb!”
A cseh Patrik Schick nem szokott ilyen hangzatos kijelentéseket tenni, sőt, inkább az önbizalom hiányáról árulkodik az a mondat, amelyet a napokban osztott meg a közvéleménnyel. Az Európa-bajnokságon rúgott különleges gólja előtti érzéseiről beszélt. Arról a találatról van szó, melyet a „világ végéről” rúgott a skót kapuba:
Mikor elrúgtam a labdát és az szállt-szállt, közben azon gondolkoztam: te jó ég, mit tettem? Megőrültem? Aztán megnyugodtam…
Patrick Schick az Eb után az ősszel 14 mérkőzésen 16 gólt lőtt a német bajnokságban. A történelem során két alkalommal csak egyetlen találattal kellett több a Bundesliga gólkirályi címének elhódításához 34 forduló után.
A nyitóképen: Horváth Ferenc, a Honvéd vezetőedzője. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd