Kizárás, bojkott, és meg nem rendezett olimpiák

Kemény Ferenc franciaországi tanulmányai közben a világhírű Sorbonne Egyetemen ismerkedett meg Pierre de Coubertinnel. Az egyetemi évek esti bulijai során sok világmegváltó tervet tudnak megfogalmazni a fiatalok, de ők ketten olyan dolgot találtak ki, mely több, mint 100 évvel később is működik. Sőt, egyre népszerűbb. 1894-ben Coubertin Párizsba hívott össze egy nemzetközi konferenciát, melynek végén június 23-án megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. A francia alapító dicséretes szerénységgel egy görög diplomatának, Demetriosz Vikelasznak engedte át az elnöki funkciót, és a vezetőségbe bekerült Kemény Ferenc is, pedig ő személyesen nem is tudott részt venni a párizsi alakuló ülésen. Itthon megszervezte az olimpiai mozgalmat, így semmi akadálya nem volt, hogy az első játékokon, 1896-ban már magyar küldöttség is részt vegyen.

Az ottani teljesítmény ismert, Hajós Alfréd révén két aranyérmet is nyert a hét  sportolóból álló miniküldöttségünk. A magyar tehát az egyike volt annak a 13 nemzetnek, mely az első újkori olimpián is képviseltette magát. A harmadikon, St. Louisban is volt négy honfitársunk, pedig az akkori utazási körülmények nem kedveztek az óceán túlsó partján rendezett játékoknak.

Akkor mégis hol „veszett” el öt olimpia?

Egyet azonnal mindenki tud mondani: 1984-ben Magyarország bojkottálta a Los Angeles-i játékokat.

A Szovjetunió afganisztáni agressziójára adott válaszként nem engedte el az amerikai vezetés a sportolóit Moszkvába. Napnál is világosabb volt, hogy négy évvel később a szocialista tábor országainak sportolói sem teszik tiszteletüket az amerikai metropoliszban. Csak indokot kellett találni hozzá, de ebben mindig jó volt az a rendszer. Vajon hány sportembertől vették el élete nagy lehetőségét? Mert nyolc év óriási idő egy sportoló pályafutásában. Aki még nem volt a csúcson (sőt, még el sem érte el az „alsó korhatárt”) 1980-ban az már lehet, hogy túljutott pályafutása legsikeresebb időszakán (esetleg kiöregedett) 1988-ra.

Az 1984-es olimpiáról, illetve annak magyar bojkottjáról könyvek, dokumentumfilmek születtek, és mivel sokan ma is közöttünk vannak a kárvallottjai közül, sokat tudunk erről.

Arról viszont kevesebbet, hogy miért nem vehetett részt magyar küldöttség az 1920-as, antwerpeni játékokon. Pedig ezt az olimpiát eredetileg Budapesten rendezték volna! Még a ’10-es évek elején Berlinnek ígérték az 1916-os játékokat, és nagyon úgy tűnt, hogy Budapest kaphatja az 1920-ast. Csak némi magyaros vita állhatott útjába ennek, mely a parlament és a Fővárosi Tanács között zajlott egy nemzeti stadion építése ügyében. Rögzítsük az időpontot: 1914-ről van szó. Ebben az évben úgy utazott el a nemzetközi szövetség ülésére a magyar küldöttség, hogy egyedüli pályázó 1920-ra, de ott szembesült Antwerpen hasonló tervével, és Bécs is érdeklődött az ügy iránt.

Vagyis egy feladat maradt hazatérve: „átverni” a főváros vezetésén a stadion építését.

A történelem azonban közbeszólt, de ez egy másik írás témája. Az 1916-os olimpiát az I. világháború miatt nem rendezték meg, majd a háborút megnyerő hatalmak kitiltották az 1920-asról az azt elbukókat. Felsőbbrendű pökhendiségével közölték, hogy „a győztesek nem ülnek le egy asztalhoz a legyőzöttekkel”. Ekkor szólt bele először igazán markánsan a politika a világ sportjába. Természetesen szó sem lehetett róla, hogy Budapest rendezhesse a játékokat, Antwerpenbe került az. Ekkor hiányzott Magyarország másodszor egy olimpiáról.

Igen, nincs tévedés, másodszor maradt távol. Ugyanis

Vagyis az 1916-os „meg nem rendezett” olimpia megkapta a hatos sorszámot, és 1920-ban a hetedikre került sor. Majd ugyanez lett a helyzet az 1940-es és 1944-essel is. A hivatalos sport történelembe úgy került be a II. világháború által elsöpört két esemény:

A háború elmúltával rendezték a tizennegyediket, másodszor az angol fővárosban. Itt szerepelhettek sportolóink, fantasztikus teljesítményt nyújtva 10 aranyéremmel tértek haza. Aztán 1952-ben a tizenötös sorszámú olimpiáról, Helsinkiből 16-tal.

Így fordulhat elő, hogy noha a harminckettes sorszámú olimpia következik, de magyar küldöttség csak huszonhetedik alkalommal vesz részt ötkarikás játékokon. Az viszont először fordul elő, hogy páratlan évben van olimpia, de remélhetően csak emiatt vonul be a harminckettedik a történelem „érdekességek” rovatába. És nem azért, mert a világjárvány miatt rengeteg esélyes versenyzőt mondvacsinált okok miatt eltiltanak a szerepléstől.

A nyitóképen: Az olimpiai stadionban vonuló amerikai sportolókat üdvözli a közönség a XXIII. Nyári Olimpia nyitóünnepségén.(MTI/USA)