Az amerikai bankok kivonulnak a zöldbizniszből

Az Egyesült Államok hat nagybankja, a JPMorgan Chase, a Bank of America, a Citigroup, a Wells Fargo, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley 2024 decembere és 2025 januárja között kilépett a Net Zero Banking Alliance (NZBA) nevű, az ENSZ égisze alatt szerveződő pénzintézeti klímaszövetségből. (Ez egy ENSZ-támogatott, 2021-től létező szövetség, amelynek a tagjai klímabarát portfóliót vállalnak és mérséklik a fosszilis finanszírozást.) Az amerikai bankok kilépésének a háttérben a nemzetközi elemzők egy része szerint politikai nyomás áll: Trump és a republikánusok támadták az ESG-t, sőt egyes államokban antitröszteljárás is indult a BlackRock és a Vanguard alapkezelő ellen. 

A szövetségben az USA-ból így csak három kisbank maradt, azaz a közeljövőben a zöldátmenet újabb akadályokkal szembesül, ezúttal finanszírozási oldalról. Az amerikai nagybankok kivonulása ugyanis globálisan lassíthatja a zöldfinanszírozás bővülésének ütemét, és megemelheti az EU-s tőkeallokáció költségeit is. Ugyanakkor ez elvben teret adhat az európai nagybankoknak, hogy megerősítsék vezető szerepüket a zöldátmenet finanszírozásában, különösen az ENSZ bakui COP29 klímakonferenciája után várhatóan felpörgő támogatási környezetben.  

Hatások az EU zöldfinanszírozására 

Nézzük az európai zöldátállást érintő részleteket. Először is fontos látni, hogy az amerikai nagybankok kilépése globálisan lassíthatja a zöldfinanszírozás bővülését, de szakértők szerint emiatt az EU-ban ennek a költségei várhatóan mégsem drágulnak jelentősen.  

Az EU Taxonomy és a Sustainable Finance Disclosure Regulation (SFDR) irányelv közben kifejezetten támogatja a zöldberuházásokat, míg a NextGenerationEU Green Bonds program keretében akár 250 milliárd euró értékben bocsátanak ki zöldkötvényeket. A zöldkötvénypiac az összes kötvénykibocsátás 6,8 százalékát tette ki a 2023-as adatok szerint, és a COP29 globális klímakonferencia utáni támogatási környezet még jobban felpörgetheti a zöldprojekteket – nem csupán az EU-ban, hanem az egész világon, hiszen a kormányok kötelezettséget vállaltak a finanszírozás érdemi fokozására.  

Az NZBA jelenlegi állapota  

Az NZBA eredetileg 141 pénzintézetet tömörített, 130 ezer milliárd dollárnyi eszközt kezelve világszerte. A szövetség célja, hogy a bankokat támogassa a nettó zéró kibocsátás elérésében 2050-ig, összhangban a párizsi megállapodással. A tagok vállalják, hogy 2030-ra vagy korábban szektorspecifikus célokat állítanak fel, és évente beszámolnak a haladásról. Ugyanakkor a nagybankok nélkül érdemben csökkent az NZBA súlya: a friss adatok szerint jelenleg 134 tagot számlál 44 országból, és már csak 54 ezermilliárd dolláros portfólióval. Az USA-ból pedig csak három kisbank maradt tag: az Amalgamated Bank, az Areti Bank és a Climate First Bank. Azaz az amerikai nagybankok kilépése érdemben csökkentheti a szövetség globális befolyását. 

A zöldátállást látványosan pártoló sierraclub.org friss elemzése szerint a JP Morgan Chase 2023-ban 40,8 milliárd dollárt irányított a fosszilis iparágba, és a 60 legnagyobb globális bank összesen 705 milliárdot fektetett az ilyen projektekbe, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint minden új fosszilis program ellentétes a nettó zéró vállalással. Ezt erősíti a Banking on Climate Chaos című anyag is, amely szerint a fosszilis ipar finanszírozása továbbra is magas szinten marad, ami alááshatja a nettó zéró célokat. 

Az NZBA-ból történő kilépések azért különösen aggasztóak, mivel a zöldátmenet jelentős tőkebefektetéseket igényel. Az Európai Központi Bank (EKB) szerint  

A fentiek pedig megemelhetik a tőkegyűjtés költségeit az amerikai kontinensen. 

Az EU válasza  

Ezzel szemben az európai bankok megerősítették elkötelezettségüket az NZBA mellett. Például a Société Générale vezérigazgatója, Slawomir Krupa kijelentette, hogy a bank nem tervezi a kilépést, mivel a klímaválság egyre sürgetőbbé válik. Hasonlóképpen, a Crédit Agricole vezérigazgatója, Philippe Brassac is hangsúlyozta, hogy maradnak tagok, mert „a klímavészhelyzet soha nem volt ilyen erős”.

A nagyobb európai bankok, mint például a BNP Paribas, a Société Générale és a Crédit Agricole 2020 és 2023 között felére csökkentették a fosszilis energiahordozók finanszírozását, ami nem közvetlenül az NZBA-tagság eredménye, hanem a klímapolitikai elkötelezettségük része. A holland Triodos Bank ugyanakkor az amerikai kilépéseket lehetőségként értékeli, mivel a maradék tagok szorosabbra kovácsolhatják ezt a szövetséget, hogy sokkal ambiciózusabb zöldcélokat tűzzenek ki. Másképpen: az európai bankok még erősebb vezető szerepet vállalhatnak a zöldátállás terén. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Etienne Laurent

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.