Szép adatok érkeztek a turizmust illetően júliusban

Júliusban is emelkedést mutatott a vendégéjszakák száma, ugyanakkor az üteme elmaradt a várttól. A megelőző év azonos időszakához képest 2,0 százalékkal lett több a vendégéjszaka, miközben a vendégek száma 4,1 százalékkal nőtt, vagyis júliusban is megmaradt az a trend, hogy több volt a vendég, de átlagosan kevesebb vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. 

A külföldivendég-éjszakák számának növekedésében továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállás látható. Földrészek szerinti bontást nézve júliusban  

azonban onnan feleannyian érkeztek, mint Ázsiából. Az európai kontinensről jövők vendégéjszakáinak a száma ezzel szemben csak 4,2 százalékos bővülést mutatott. Ezen belül is kiemelendő Olaszország 22,5, illetve Spanyolország 36,9 százalékos bővüléssel. E két ország esetében a rendkívül meleg és száraz mediterrán klíma elől való menekülés is szerepet játszhatott a nagymértékű bővülésben. De megemlíthető Franciaország is, az onnan érkezők 14,5 százalékkal töltöttek el több vendégéjszakát Magyarországon, mint tavaly, és ebben az olimpia is szerepet játszhatott, sokan ugyanis az országba érkező turisták elől inkább „elmenekültek” nyaralni. 

A belföldivendég-éjszakák száma ezzel szemben 0,3 százalékos mérséklődést mutatott, de minimálisan csökkent a vendégek száma is, pedig az időjárás is kedvező volt. E visszaesés mögött szintén a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg.  

Összességében azt láthatjuk, hogy a magyarok egyre többet utaznak, és bár a külföldi kiruccanások részletes számait csak később közli a KSH, az látszik, hogy az utazásaikon belül a külföldi desztinációk szerepe megnövekedett.     

Térség szerinti bontásban is a fenti folyamatok tükröződnek vissza. Hét turisztikai térségben emelkedett a tavalyi évhez képest a vendégéjszakák száma, legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal a külföldiek által elsősorban látogatott Budapesten. Ellenben öt térségben visszaesést mutatnak a számok, leginkább a Pécs-Villány régióban, ahol a csökkenés 7,2 százalékos volt.   

Ez a folyamat az év végéig fennmaradhat, így nemcsak az idei nyári szezon, hanem az egész esztendő kiemelkedő lehet. Makrogazdasági szempontból ugyanakkor a magyarok külföldi nyaralásainak a megugrása kedvezőtlen jelenség, mivel így a családok a jövedelmüket nem itthon, hanem külföldön költik el, ezáltal a fogyasztás a korábban vártnál kisebb mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést. 

A kormány célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ennek érdekében 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, amelyek a vendéglátóhelyek fejlesztésére, színvonalának és versenyképességének növelésére fordíthatók. A vendéglátóhelyek és a turisztikai szolgáltatások innovációjára irányuló projektek, valamint a Tourinform-irodák korszerűsítése tovább erősíti az ágazat versenyképességét, és ez hosszú távon fenntartható növekedést biztosít. 

A turizmus Magyarország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. Az ágazatban dolgozók száma folyamatosan emelkedik, ami jól mutatja a turizmus erejét, valamint a kormány foglalkoztatást növelő intézkedéseinek hatékonyságát. Emellett a növekvő turistaforgalom ellenére biztosítja a hazai turisztikai szolgáltatások színvonalának fenntartását és támogatja az ágazat versenyképességét. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Vasvári Tamás

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.