Júliusban is növekedett a turizmus, amelyet ismét a külföldi vendégek húztak. Mivel az ágazat a magyar GDP jelentős részéért felelős, a kormány stratégiai fontosságú ágazatként tekint rá.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Júliusban is emelkedést mutatott a vendégéjszakák száma, ugyanakkor az üteme elmaradt a várttól. A megelőző év azonos időszakához képest 2,0 százalékkal lett több a vendégéjszaka, miközben a vendégek száma 4,1 százalékkal nőtt, vagyis júliusban is megmaradt az a trend, hogy több volt a vendég, de átlagosan kevesebb vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken.
Júliusban is a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása húzta a turizmust, ezen a téren 5,4 százalékos bővülést mutattak az adatok.
A külföldivendég-éjszakák számának növekedésében továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállás látható. Földrészek szerinti bontást nézve júliusban
ismét Ázsia emelendő ki, az innen érkezők 9,4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly, de az észak-amerikaiak esetében is jelentős, 18,9 százalékos volt az emelkedés,
azonban onnan feleannyian érkeztek, mint Ázsiából. Az európai kontinensről jövők vendégéjszakáinak a száma ezzel szemben csak 4,2 százalékos bővülést mutatott. Ezen belül is kiemelendő Olaszország 22,5, illetve Spanyolország 36,9 százalékos bővüléssel. E két ország esetében a rendkívül meleg és száraz mediterrán klíma elől való menekülés is szerepet játszhatott a nagymértékű bővülésben. De megemlíthető Franciaország is, az onnan érkezők 14,5 százalékkal töltöttek el több vendégéjszakát Magyarországon, mint tavaly, és ebben az olimpia is szerepet játszhatott, sokan ugyanis az országba érkező turisták elől inkább „elmenekültek” nyaralni.
A belföldivendég-éjszakák száma ezzel szemben 0,3 százalékos mérséklődést mutatott, de minimálisan csökkent a vendégek száma is, pedig az időjárás is kedvező volt. E visszaesés mögött szintén a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg.
A reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre, és választanak például tengerparti üdülést a hazai helyett.
Összességében azt láthatjuk, hogy a magyarok egyre többet utaznak, és bár a külföldi kiruccanások részletes számait csak később közli a KSH, az látszik, hogy az utazásaikon belül a külföldi desztinációk szerepe megnövekedett.
Térség szerinti bontásban is a fenti folyamatok tükröződnek vissza. Hét turisztikai térségben emelkedett a tavalyi évhez képest a vendégéjszakák száma, legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal a külföldiek által elsősorban látogatott Budapesten. Ellenben öt térségben visszaesést mutatnak a számok, leginkább a Pécs-Villány régióban, ahol a csökkenés 7,2 százalékos volt.
A turizmus összességében kedvező képest mutat, a külföldi vendégek visszatérése nyomán az ágazat még növekedni is tud, miközben az árak emelkedésének is köszönhetően a bevételeik is 10 százalék feletti ütemben – júliusban 12,3 százalékkal – nőnek.
Ez a folyamat az év végéig fennmaradhat, így nemcsak az idei nyári szezon, hanem az egész esztendő kiemelkedő lehet. Makrogazdasági szempontból ugyanakkor a magyarok külföldi nyaralásainak a megugrása kedvezőtlen jelenség, mivel így a családok a jövedelmüket nem itthon, hanem külföldön költik el, ezáltal a fogyasztás a korábban vártnál kisebb mértékben tudja támogatni a gazdasági növekedést.
A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely jelentős mértékben hozzájárul a GDP-növekedéséhez.
A kormány célja, hogy tovább növelje az ágazat teljesítményét, ennek érdekében 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, amelyek a vendéglátóhelyek fejlesztésére, színvonalának és versenyképességének növelésére fordíthatók. A vendéglátóhelyek és a turisztikai szolgáltatások innovációjára irányuló projektek, valamint a Tourinform-irodák korszerűsítése tovább erősíti az ágazat versenyképességét, és ez hosszú távon fenntartható növekedést biztosít.
A turizmus Magyarország GDP-jének több mint 10 százalékát biztosítja, és közvetlen vagy közvetett módon 400 ezer embernek biztosít megélhetést. Az ágazatban dolgozók száma folyamatosan emelkedik, ami jól mutatja a turizmus erejét, valamint a kormány foglalkoztatást növelő intézkedéseinek hatékonyságát. Emellett a növekvő turistaforgalom ellenére biztosítja a hazai turisztikai szolgáltatások színvonalának fenntartását és támogatja az ágazat versenyképességét.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Vasvári Tamás
Kiderülhet, hogy a fürdők, a borok és a történelmi városok jelentőségét is túlbecsülték azok, akik eddig a turizmus fejlesztésén dolgoztak.
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.
Május utolsó hétvégéjén a fővárosi turizmus minden korábbinál magasabb bevételt érhet el.
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
A wellnessre építve próbálják visszacsábítani a turistákat a bányakatasztrófa után.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
A légiriadó idején sokan gyermekekkel, háziállatokkal és személyes holmijaikkal a metróállomásokon kerestek menedéket.
És ha azt vesszük, ez a két óra a rendszerváltás utáni magyar politika történetében nem is rossz arány.
