azonban onnan feleannyian érkeztek, mint Ázsiából. Az európai kontinensről jövők vendégéjszakáinak a száma ezzel szemben csak 4,2 százalékos bővülést mutatott. Ezen belül is kiemelendő Olaszország 22,5, illetve Spanyolország 36,9 százalékos bővüléssel. E két ország esetében a rendkívül meleg és száraz mediterrán klíma elől való menekülés is szerepet játszhatott a nagymértékű bővülésben. De megemlíthető Franciaország is, az onnan érkezők 14,5 százalékkal töltöttek el több vendégéjszakát Magyarországon, mint tavaly, és ebben az olimpia is szerepet játszhatott, sokan ugyanis az országba érkező turisták elől inkább „elmenekültek” nyaralni.
A belföldivendég-éjszakák száma ezzel szemben 0,3 százalékos mérséklődést mutatott, de minimálisan csökkent a vendégek száma is, pedig az időjárás is kedvező volt. E visszaesés mögött szintén a nemzetközi turizmus helyreállása húzódhat meg.
A reálbérek emelkedése nyomán javul a háztartások jövedelmi helyzete, így egyre többen utaznak ismét külföldre, és választanak például tengerparti üdülést a hazai helyett.
Összességében azt láthatjuk, hogy a magyarok egyre többet utaznak, és bár a külföldi kiruccanások részletes számait csak később közli a KSH, az látszik, hogy az utazásaikon belül a külföldi desztinációk szerepe megnövekedett.
Térség szerinti bontásban is a fenti folyamatok tükröződnek vissza. Hét turisztikai térségben emelkedett a tavalyi évhez képest a vendégéjszakák száma, legnagyobb mértékben, 8,7 százalékkal a külföldiek által elsősorban látogatott Budapesten. Ellenben öt térségben visszaesést mutatnak a számok, leginkább a Pécs-Villány régióban, ahol a csökkenés 7,2 százalékos volt.