Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
A szerző Molnár Dániel a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Legutóbbi, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően.
A márciusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már jelezte, hogy lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”, és a második negyedévben a monetáris politika a lassabb kamatcsökkentés ütemére áll át.
A mostani 50 bázispontos vágás a fentiek alapján tehát megfelel a piaci várakozásoknak, a kérdés csupán a csökkentés mértéke volt. A jegybank a lassabb vágást az inflációs kilátásokkal indokolta, valamint hangsúlyozta, hogy továbbra is óvatos megközelítést kell alkalmazni a változékony kockázati környezet nyomán.
Az alapkamat 50 bázispontos csökkentését elsősorban ezzel együtt is a hazai inflációs folyamatok támogatták. Márciusban a jegybanki toleranciasávon belül már harmadik hónapja alakult az áremelkedési ütem. Ez utóbbit főleg a szolgáltatások húzták felfelé, ahol az idei év eleji árazási döntéseket több esetben is a tavalyi infláció figyelembevételével, és nem költségalapon hozták meg.
Emellett a háborús konfliktusok miatt megugró világpiaci olajárak nyomán emelkedő belföldi üzemanyagárak jelentenek kockázatot inflációs oldalról. Azonban a termelői árak továbbra is azt mutatják, hogy nincs árnyomás a magyar gazdaságban, ami óvatosságra inthetné a jegybankot a kamatcsökkentések kapcsán.
A bázishatások miatt ugyan a következő hónapokban átmenetileg gyorsulhat az infláció üteme, ennek mértéke viszont várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 4,6 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
A nemzetközi pénzügyi környezet ezzel szemben kedvezőtlen képet fest. A Federal Reserve továbbra sem kezdte meg a kamatcsökkentési ciklusát, az infláció hónapok óta nem közeledik a jegybank 2 százalékos céljához, miközben a munkaerőpiac is változatlanul erős. Emiatt pedig fokozatosan későbbre tolódik az első kamatvágás, sőt az utóbbi időszakban már azon piaci várakozások is megjelentek, hogy az idén nem is kerül sor kamatcsökkentésre.
A vártnál magasabb USA-kamatkondíciók pedig a dollár erősítésén keresztül kedvezőtlenül hatnak a feltörekvő piacokra is. Az EKB ezzel szemben már egyértelmű utalást tett arra, hogy hamarosan megkezdődnek a kamatcsökkentések.
Az eurózónában az infláció is már közelíti a jegybanki célt, így várakozásaink szerint júniusban kamatvágásra kerülhet sor az EKB részéről. Ugyanakkor hosszabb távon az EKB sem tudja függetleníteni a monetáris politikáját a Fedétől, amely szintén a korábban vártnál szigorúbb kamatkondíciókat eredményez.
A májusi és a júniusi ülésen tovább folytatódhat a 50 bázispontos kamatcsökkentési ütem, azonban a második féléves kamatvágásokat illetően jelentős a bizonytalanság. Egyik oldalról a nemzetközi gazdasági, pénzügyi környezet kilátásait számos kockázat terheli, másik oldalról azonban az amerikai választás közeledtével megkezdődhet a Fed kamatcsökkentési ciklusa is még a nyár folyamán, amely így lehetővé tenné, hogy a kamatcsökkentések, ha lassabb ütemben is, de a második fél évben is folytatódjanak.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
