Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
A szerző Molnár Dániel a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Legutóbbi, márciusi ülésén a testület 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a februári 100 és a januári 75 bázispontos enyhítést követően.
A márciusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már jelezte, hogy lezárult a monetáris politika „gyors lépésekkel operáló szakasza”, és a második negyedévben a monetáris politika a lassabb kamatcsökkentés ütemére áll át.
A mostani 50 bázispontos vágás a fentiek alapján tehát megfelel a piaci várakozásoknak, a kérdés csupán a csökkentés mértéke volt. A jegybank a lassabb vágást az inflációs kilátásokkal indokolta, valamint hangsúlyozta, hogy továbbra is óvatos megközelítést kell alkalmazni a változékony kockázati környezet nyomán.
Az alapkamat 50 bázispontos csökkentését elsősorban ezzel együtt is a hazai inflációs folyamatok támogatták. Márciusban a jegybanki toleranciasávon belül már harmadik hónapja alakult az áremelkedési ütem. Ez utóbbit főleg a szolgáltatások húzták felfelé, ahol az idei év eleji árazási döntéseket több esetben is a tavalyi infláció figyelembevételével, és nem költségalapon hozták meg.
Emellett a háborús konfliktusok miatt megugró világpiaci olajárak nyomán emelkedő belföldi üzemanyagárak jelentenek kockázatot inflációs oldalról. Azonban a termelői árak továbbra is azt mutatják, hogy nincs árnyomás a magyar gazdaságban, ami óvatosságra inthetné a jegybankot a kamatcsökkentések kapcsán.
A bázishatások miatt ugyan a következő hónapokban átmenetileg gyorsulhat az infláció üteme, ennek mértéke viszont várhatóan nem lesz jelentős, éves átlagban is 4,6 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
A nemzetközi pénzügyi környezet ezzel szemben kedvezőtlen képet fest. A Federal Reserve továbbra sem kezdte meg a kamatcsökkentési ciklusát, az infláció hónapok óta nem közeledik a jegybank 2 százalékos céljához, miközben a munkaerőpiac is változatlanul erős. Emiatt pedig fokozatosan későbbre tolódik az első kamatvágás, sőt az utóbbi időszakban már azon piaci várakozások is megjelentek, hogy az idén nem is kerül sor kamatcsökkentésre.
A vártnál magasabb USA-kamatkondíciók pedig a dollár erősítésén keresztül kedvezőtlenül hatnak a feltörekvő piacokra is. Az EKB ezzel szemben már egyértelmű utalást tett arra, hogy hamarosan megkezdődnek a kamatcsökkentések.
Az eurózónában az infláció is már közelíti a jegybanki célt, így várakozásaink szerint júniusban kamatvágásra kerülhet sor az EKB részéről. Ugyanakkor hosszabb távon az EKB sem tudja függetleníteni a monetáris politikáját a Fedétől, amely szintén a korábban vártnál szigorúbb kamatkondíciókat eredményez.
A májusi és a júniusi ülésen tovább folytatódhat a 50 bázispontos kamatcsökkentési ütem, azonban a második féléves kamatvágásokat illetően jelentős a bizonytalanság. Egyik oldalról a nemzetközi gazdasági, pénzügyi környezet kilátásait számos kockázat terheli, másik oldalról azonban az amerikai választás közeledtével megkezdődhet a Fed kamatcsökkentési ciklusa is még a nyár folyamán, amely így lehetővé tenné, hogy a kamatcsökkentések, ha lassabb ütemben is, de a második fél évben is folytatódjanak.
Kapcsolódó:
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ha Magyarország nem oldja fel a vétóját, Ukrajna kénytelen lesz pénznyomtatásba kezdeni.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
Ráadásul a Tisza Shellből importált energetikai tótumfaktuma annyira lelkes lett, hogy azon nyomban megszüntetné a családok életkörülményeit javító intézkedéseket.
A számok szerint csökkenti az inflációt, a kivezetése pedig a háztartások terheit növelné.
Magyar Péterék legalább hárommillió forintot vennének el a családoktól.
Az adókedvezmények elvesztésén felül.
Az ukránokat nem zavarja, hogy a nyugati szövetségesek kifejezetten kérték, hogy vegyenek vissza az energia elleni támadásokból.
