A német kancellár szerint egyes tagállamok csak hangemberkednek, miközben Berlin viseli az ukrán segélyek terhének legnagyobb részét.
Miközben Németország egy lassan mindent elnyelő költségvetési szakadékkal birkózik, kezd meggörnyedni a sztrájkok súlya alatt, a kormány megítélése pedig a mínuszos tartomány legtávolabbi sarkában dönt rekordokat, Scholz kancellár az egyik legfontosabb dolgának változatlanul az ukrajnai háború finanszírozását tartja.
Az Egyesült Államok után Németország volt a második legnagyobb fegyverdonor a tavalyi esztendőben:
17,1 milliárd eurót szánt a háború életben tartására, mögötte jócskán lemaradva Nagy-Britannia következik 6,6 milliárddal.
A nagy gazdasággal büszkélkedő országok azonban csendes játékot játszanak: miközben folyamatosan háborúpárti kommunikációt folytatnak, a gyakorlatban alig küldenek valamit Kijevnek. Franciaország félmilliárd eurót, Olaszország 700 milliót, Spanyolország pedig 340 milliót áldozott „a demokrácia védelmére”, bőszen hangoztatva, hogy addig segítik Ukrajnát, ameddig csak szükséges.
Mielőtt elérzékenyülten fejet hajtanánk Scholz nagysága előtt, tegyük hozzá: a segélyekbe azt is beleszámolják, ami csak ígéret szintjén hangzott el. Márpedig Németország mestere az ígérgetésnek. Tavaly augusztusban például az derült ki, hogy az összecsődített sajtó előtt bejelentett óriási, 3 milliárd eurós fegyvercsomagnak mindössze töredéke érkezett meg Ukrajnába (a Marderekből, az IRIS-T rendszerekből és az azokat szállító járművekből nulla, azaz nulla darab, a beígért 110 Leopardból mindössze tíz, a 7 radarrendszerből csupán egy, a 26 350 tüzérségi lövedékből pedig csak 850 érte el a határt), így a kancellárnak sem kell a szomszédba szaladgálnia egy kis hangemberkedésért.
Ami a Leopardokat illeti, azok olyan gyalázatos állapotban vannak, hogy az ukránok időnként egyszerűen visszaküldik a feladónak, mondván: ócskavasakkal semmit nem tudnak kezdeni. A nagy hatótávolságú Taurus rakétákról már nem is beszélve, mert hiába az ukrán könyörgés, Scholz nem hajlandó összecsomagolni a küldeményt, ezzel jelezvén: német fegyverekkel már csak a történelmi tapasztalatok miatt sem lenne szerencsés mondjuk Moszkvára csapást mérni.
Miután az amerikai finanszírozás már hónapok óta bizonytalanságba fulladt, a vérszemet kapott EU-s tagállamok (a liberális mainstream média erős hátszelével) az „Európa egyedül is megoldja” csatakiáltással erőltetik tovább Ukrajna felfegyverzését.
A kiabáláson túl azonban ezen országok sorban ébrednek rá, hogy kifogytak a készleteikből, a pótlásukra szánt mennyiség pedig immár saját védelmük és arzenáljuk biztosítására kell.
Az Ukrajnának ígért 1 millió darab tüzérségi lövedék projektje szánalmas kudarcba fulladt, a védelmi költségvetések duzzasztása pedig immár nem Ukrajna „ameddig csak szükséges” védelmét, hanem a NATO-határok biztonságát kell, hogy garantálják.
A német harciasság azonban nem lankad, és egyedüliként a nagy gazdasággal büszkélkedő államok közül, koherenciát és pontos tervet követel az EU-tól az idei évre vonatkozóan annak biztosítására, hogy Ukrajna nem veszíti el a háborút, az unió pedig megőrzi hitelességét.
Scholz most felszólította az EU tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására, miután nem várhatják el, hogy ezt a terhet is Németország cipelje a vállán, Berlin pedig egy idő után egyedüliként szinte képtelen lesz megoldani az ukrajnai háború szponzorálását.
„Az uniós tagállamok többsége által az eddig Ukrajnának tervezett fegyverszállítások mértéke egészen csekély” – dörögte a kancellár, hozzátéve: felkérte az Európai Tanácsot, hogy legkésőbb a következő EU-csúcsig, vagyis február 1-jéig állítsa össze a tagállamok idei évre tervezett fegyversegélyének a listáját. „A lehető legpontosabb áttekintésre van szükségünk arról, hogy mely ország milyen konkrét felajánlást tesz Ukrajna támogatásához az idei évben” – mondta Scholz.
Érdekes EU-csúcs elé nézünk.
***
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, miközben az új kérelmekből kizárnák a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat.
Az izraeli hadsereg vasárnap bejelentette, hogy katonái elfoglalták a Beaufort nevű keresztes erődöt Dél-Libanonban.
Az ukrán elnök egy amerikai műsorban arról beszélt, hogy most jó tárgyalási helyzetben van Ukrajna.
A vasárnap politikai csatározásokat, nemzetközi botrányokat és rendkívüli jelenségeket is tartogatott.
Más sem hiányzott az ukrán elnöknek azután, hogy magasra csaptak körülötte a korrupciós botrány hullámai. Veczán Zoltán írása.
A Politico szerint olyan szereplők gyűltek össze a hétvégén, akiket korábban több európai jobboldali párt is túl radikálisnak vélt.
Az Országgyűlés alelnöke részletesen beszélt a választási vereség okairól, felelősségvállalásról és a jövő feladatairól. Interjúnk.
Az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, miközben az új kérelmekből kizárnák a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat.
