Marosvásárhely Kultúrpalotája adott otthont a Romániai Magyar Közgazdász Társaság legjelentősebb szakmai rendezvényének októberben, a Közgazdász Vándorgyűlésnek. Az idei, immár harminckettedik Vándorgyűlés témájaként a változó gazdasági paradigmákat és lehetőségeket határozták meg.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság az első Vándorgyűlését bő három évtizede, még 1992-ben szervezte meg, Románia akkor egyetlen magyar gazdasági szervezeteként. A szervezet már a megalakulásakor fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyar szakemberek számára lehetőséget teremtsen a fejlődésre és a kapcsolatépítésre. Az azóta már hagyománnyá vált rendezvény hazai és külföldi szakemberek segítségével ismét aktuális témákkal foglalkozott. A Vándorgyűlést korábban is elvitték az ország különböző vidékeire, így jutottak el az elmúlt 30 évben Nagyváradtól Kolozsváron és Csíkszeredán keresztül egészen Bukarestig.
Idén is számos előadás és beszélgetés hangzott el arról, hogy milyen változások mennek végbe a világgazdaságban, hogyan befolyásolják ezek a kelet-közép-európai térséget, mely trendek felerősödése várható a jövőben és milyen környezeti tényezők gyakorolnak hatást a vállalkozások működésére. A Vándorgyűlés kiemelten foglalkozott a fenntarthatósággal, a klímaadaptációs kihívásokkal a gazdaságban, az egészségügy gazdaságával, vállalati szinten a csőddel és a sikerstratégiákkal, vagyis azzal, hogy miképp lehetséges a talpra állás és az újrakezdés.
Talán a leghangsúlyosabban Románia fejlődése volt az előadások és beszélgetések középpontjában. Keleti szomszédunk kétségtelenül komoly fejlődést tudhat maga mögött, sikerült felzárkóznia a visegrádi csoport gazdaságaihoz. Viszont a Vándorgyűlésen is többen figyelmeztettek arra, hogy ezeket az eredményeket súlyos ikerdeficit, költségvetési és fizetésimérleg-hiány mellett tudták elérni Romániában, aminek a következménye, hogy az adósság is megközelítette a V4-es államok szintjét. Mindezek a folyamatok kockázatot jelentenek a további gazdasági fejlődésre, így az elkövetkező időszakban szükség lesz további kiigazításokra. A jelenlegi kormány tett lépéseket az egyensúlyteremtés felé, de az egyik román nyelvű előadó, Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank szakértője úgy fogalmazott, hogy bár ez több mint amennyit ettől a kormánytól vártak volna, de a szükségesnél mégis lényegesen kevesebb.
A Vándorgyűlésen bemutattak egy erdélyi magyar sikert is, egy kutatási projektet. A kutatócsoport tagjai naponta frissített, interaktív infografikák segítségével átfogó és tiszta képet próbálnak nyújtani az aktuális gazdasági helyzetről Romániában.
A Romániai Gazdasági Monitort erdélyi közgazdászok, Bálint Csaba, Csala Dénes, Csíki Ottó, Nagy Bálint Zsolt, Rácz Béla-Gergely, Szász Levente alapította és üzemelteti. A projektről kérdeztem Nagy Bálint Zsoltot, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docensét.
– A Monitor 2020-ban, a Covid-járvány idején indult mint gazdasági portál. Kezdetben a pandémiának a gazdaságra és Románia gazdaságára kifejtett hatását vizsgáltuk. Azóta megérkezett ez a polikrízises időszak, így azt gondoltuk, hogy érdemes továbbvinni a projektet. Már kivettük a Covid jelzőt a nevünkből, röviden Romanian Economic Monitorra változtattunk. Most a háborúk, a válságok, az infláció hatásait elemezzük, persze van benne egy kis nemzetközi kitekintés is, mert a világpiaci árfolyamokat, a nyersanyagárakat, a tőzsdei indexeket is követjük, de részletesebben a román gazdaságot érintő újdonságokat posztoljuk.
A munkájuk sikere abban is mérhető, hogy az erdélyi magyar közgazdászok elemzéseit még a román média is idézte, sikerült bejutniuk a román sajtóba, műsorokba.
Igen, jelen vagyunk a román gazdasági életben, a közbeszédben, a rádiókban, a tévékben. Persze ha százalékot kellene mondanom, akkor 70-80 százalékban inkább a magyar nyelvű média keres meg minket. Az érdeklődés a román sajtó részéről a Covid idején futott fel, és szerintem ez meg is maradt a részükről.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság egy jól felépített szervezet, amelynek megyei struktúrái is vannak. Nekem úgy tűnt, mintha a Vándorgyűlések szervezésében a megyei tagszervezetek szinte versenyeznének egymással. A jó szervezéssel, kiváló programmal létrehozott konferenciáért kétségkívül gratulálni lehet a Szilágyi Nándor vezette Maros megyei csapatnak. Feladták a leckét a szatmáriaknak, akik jövőre szervezik az eseményt.
Címlapfotó: Közgazdász Vándorgyűlés, Marosvásárhely
Adócsökkentés, erősödő forint, MNB-botrány és uniós viták – fontos bejelentésekkel indult a közgazdászok 63. találkozója, amelyen az is kiderült, kik ártanak a magyar gazdaságnak.
A magyar miniszterelnök a pénteki alaszkai egyeztetés kapcsán megjegyezte, nem szeretne belecsúszni abba a szerepbe, hogy találgat miről lesz szó, de annyit elárult, hogy fontos gazdasági kérdésekben is ki szokták kérni a véleményét.
Az amerikai elnök lépésének az Egyesült Államokban is számos kritikusa akad.
A miniszterelnök politikai igazgatja egy tusnádfürdői panelbeszélgetésen felhívta arra is a figyelmet, hogy a globalisták neoliberális elképelésein alapuló együttműködések katasztrófákat hoznak.
A jövő most kezdődik – és talán Budapesten írják.
Lehet, hogy ez már az utolsó utáni pillanat.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
