Rohamosan kamatozik az acélbarátság

Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere és legfontosabb befektetője az EU, ráadásul déli szomszédunk 2012-től megkapta uniós tagjelölti státuszát is. 

Pekinggel is egyre mélyebb kapcsolatokat ápol, mindenekelőtt a közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztésére megkezdett projekteken keresztül. Ezek hosszú lejáratú kölcsönök, amelyeket Szerbia polgárai évtizedeken keresztül törlesztenek majd Kína felé.

Mint arról a Szabad Európa Rádió (SZER) beszámol, a Közbeszerzések Igazgatóság (Uprava za javne nabavke) honlapján az olvasható, hogy Szerbia adóssága az Európai Beruházási Bank felé (2023. május 31-ével bezárólag) 1,8 milliárd euró, vagyis az EBB-adósság a kínainak a fele. Eközben déli szomszédunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak 435 millió, a Német Fejlesztési Bank (KfW) felé pedig 174 millió euróval tartozik.

Hova megy a pénz és miért pont Kínától?

Az állami költségvetésből látszik, hogy jelenleg megkezdték a belgrádi Zemun–Borča (Zimony–Borcsa) híd, a Belgrádot körülvevő körgyűrű, a fővárost a közép-szerbiai Čačakkal (Csácsákkal) összekötő autópálya, a Kostolac-B hőerőmű új blokkja és a Fruškagora (Tarcal-hegyi) közúti folyosó, vagyis az Újvidék és Ruma közötti gyorsforgalmi útra felvett hitelek törlesztését. A leghosszabb lejáratú a Preljina–Požega (Pozsega) autópálya-szakasz, valamint az Újvidék–Szabadka vasút, a Belgrád–Budapest gyorsvasút utolsó szerbiai etapjának a megépítésére felvett hitel, amit 2039-ig törlesztenek.

És hogy miért választották az európai helyett a kínai kölcsönöket? Annak idején a döntésüket azzal magyarázták, hogy azok jóval rugalmasabbak és könnyebben elérhetők.

Branimir Jovanović (Branimir Jovánovity), a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének a munkatársa a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy a könnyen hozzáférhető kínai hitelnek ára van. Az köztudott, hogy ezek nem a legolcsóbb kölcsönök, valamivel nagyobb kamattal számolnak, mint az európaiak, igaz, nem sokkal – mutatott rá. Kiemelte: 

ezzel pedig a szakember szerint déli szomszédunknak korlátozottak az intézkedési lehetőségei. Ugyanakkor ezek a kontraktusok rejtett záradékokat is tartalmaznak, amelyeknek nagyon magas áruk lehet.

Jovanović ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezek a kölcsönök kevesebb kikötést tartalmaznak a pénz felhasználása kapcsán, és a jelentések is a projekt megvalósítását követik. Az európai hitelek ebből a szempontból bonyolultabbak és szigorúbbak, mert pontos szabályok vonatkoznak a projektdokumentációra, a pályázatokra, az átláthatóságra és egyéb dolgokra, mutatott rá a szakember, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a szigorú szabályoknak megvannak az előnyei, hiszen csökkentik a korrupció esélyét, illetve kevesebb probléma merülhet fel az adott projekt megvalósítása során.

Még nem zárják el a pénzcsapot

Hitelekből úgy tűnik, még most sincs elég. Szerbia egyik legnagyobb programja a Tiszta Szerbia (Čista Srbija), amiről 2021 augusztusában írt alá megállapodást a szerb kormány és a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC). Ennek köszönhetően 77 önkormányzat építheti meg a szennyvízelvezető hálózatot. A helyi Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján ugyanis 

Korábbi adatok szerint ez egy 3,2 milliárd euró értékű projekt, és az ehhez szükséges összeget kínai hitelből fedezi majd az ország. Természetesen a munkálatok fő kivitelezői is ázsiai vállalatok lesznek. Ám ezt a kölcsönt nem veszi fel egyből az állam, hanem a megvalósítás során kér majd újabb és újabb összegeket.

Az első fázisra a képviselőház tavaly 203 millió euró felvételét hagyta jóvá. Ezt követően pályázat kiírása nélkül adta ki az állam a munkát a China Road and Bridge Corporationnek.

Az, hogy az ázsiai hitelből megvalósuló projekteken kínai cégek a fő kivitelezők, az egyáltalán nem újdonság, és minden esetben pályázat nélkül alkalmazza őket az állam, a hatályban lévő közbeszerzésről szóló, vagy éppen az európai törvények ellenére. A Szerbia és Kína közötti államközi megállapodás ezeket a jogszabályokat ugyanis felülírja.

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon
 Címlapfotó: shutterstock

Kapcsolódó cikkeink: 

A BlackRock nagyban játszik déli szomszédunk esetén is

Kína tengeri terjeszkedésének új szakasza: 46 ország, 78 kikötő