Magyar Péter érzi a vesztét, olyat tett, amit eddig még soha
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
A japán reál-GDP-je 8 százalékkal csökken.
Japán 2020-ban több százmilliárd dollár devizatartalékot mozgósított, hogy megvédje a Bank of Japan (BoJ) mozdulatlan monetáris politikáját és magát a japán jent (JPY), mivel a BoJ nem volt hajlandó az irányadó kamatlábat -0,1 százalékról emelni, vagy a 10 éves japán államkötvények hozamkorlátját (0,25 százalék) feloldani. Ahogy átlépünk 2022-ból 2023-ba, a globális likviditási válság miatt a jenre és a japán pénzügyi rendszerre nehezedő nyomás ismét növekszik, amelyet a Fed ádáz politikai szigorítása és a magasabb amerikai kincstári hozamok indítottak el.
A BoJ és a pénzügyminisztérium kezdetben a devizaintervenciók lassításával, majd leállításával kezeli a helyzetet, felismerve az ország pénzügyeit fenyegető egzisztenciális veszélyt, miután a központi banki tartalékok több mint felét felégették. De ahogy az USD/JPY 160 és 170 fölé emelkedik, és a szárnyaló infláció miatti közfelháborodás eléri a lázadás szintjét, tudják, hogy a válság merész új lépéseket igényel. Az USD/JPY árfolyamot 180 fölé emelkedik, a kormány és a központi bank pedig mozgásba lendül.
Először is: a japán jennek 200 USD/JPY-nél padlót szabnak, bejelentve, hogy ez csak egy ismeretlen időtartamú, átmeneti intézkedés lesz, amely lehetővé teszi a japán pénzügyi rendszer újraindítását.
A monetizálással járó mennyiségi lazítást kiterjesztik a japán államadósság terheinek további csökkentése érdekében, de a következő 18 hónapra előre meghatározott szőkítési tervvel.
A BoJ irányadó kamatlábát ezután 1 százalékra emelik, és megszüntetik a hozamgörbe teljes kontrollját, ami lehetővé teszi, hogy a 10 éves kamatláb 2 százalékra ugorjon.
A bankokat szükség szerint feltőkésítik, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget, és a külföldön tartott hatalmas japán megtakarítások hazatelepítését célzó adókedvezmények révén több ezer milliárd jen tér vissza a japán partokra, miközben a japán export is fellendül. Japán reál-GDP 8 százalékkal csökken a vásárlóerő csökkenése miatt, még akkor is, ha a nominális GDP a megélhetési költségek növekedése miatt 5 százalékkal emelkedik, de az alaphelyzetbe állítás stabil pályára állítja Japánt, és csábító válságkezelési modellt hoz létre egy hasonló válsághoz, amely elkerülhetetlenül eléri Európát, sőt az Egyesült Államokat is.
Az USD/JPY 200-ig kereskednek, de az év végére jócskán csökkenőben van.