Erősödik a nyugatellenes tengely, az oroszok teret nyerhetnek

Oroszország a szankciók hatásainak ellensúlyozására igyekszik megerősíteni az alternatív tranzitfolyosóit. Ezek közül prioritásként kezeli az Iránnal folytatott hajózási és tranzit együttműködés erősítését a Kaszpi-tengeren, illetve azon is túl, egészen ki a Perzsa-öböl térségéig. Ezt az orosz szándékot jelzi, hogy Irán és Oroszország kezdeti megállapodást kötött egy közös hajóépítő vállalkozás indításáról – egyelőre a Kaszpi-tengeren.

Az orosz-iráni kapcsolatok felmelegedése

Az orosz-iráni kapcsolatokban fordulópontot hozhat az októberi teheráni találkozót követően napvilágra került bejelentés. Közösen bejelentették, hogy Oroszország kész engedélyezni az iráni felségjelzésű hajók áthaladását a Volgán. 

Ez azért érdekes, mert korábban Oroszország egy külföldi felségjelzésű hajó számára sem engedélyezte az áthaladást a Volgán, ezáltal nem használhatták a Volga-Don csatornát sem. Ennek az volt az oka, hogy az orosz hatóságok

a Volgán és annak meglévő csatornáin. Korábban az iráni hajók konténereit is orosz hajókra kellett átrakniuk Asztrahánnál, hogy a szállítmányok eljuthassanak a rendeltetési helyükre Oroszországon belül vagy adott esetben a Volga-Don csatornán keresztül továbbjussanak a Fekete-tengerre.

Ha tehát a bejelentésnek van realitása a jövőre nézve, és ténylegesen meg is állapodik a két fél, az alapvető változásokat fog magával hozni az orosz-iráni kapcsolatokban a korábbiakhoz képest. A megállapodással Irán lényegében hozzáférhetne Európa leghosszabb folyójához, amely az észak-oroszországi Tver-megyében kezdődik és Moszkvát is érintve a dél-oroszországi Asztrahánban végződik a Kaszpi-tenger északi partján. 

Fontos, hogy a Volga 15 oroszországi régiót érint, többek közt Szamarát, Nyizsnyij Novgorodot, Kazanyt vagy éppen Volgográdot. Az iráni hajók a megállapodással szabadon használhatnák a Volga-Don csatornát is, amely azért kulcskérdés, mert ez a csatorna biztosítja a legrövidebb hajózható összeköttetést a Kaszpi-tenger és a Földközi-tenger között az Azovi-tenger és a Fekete-tengeren keresztül.

A jövőbeni megállapodás elé ugyanakkor gördül néhány akadály, ha úgy tetszik kihívás.

Az időjárás közbeszól

Az első kihívást maga az időjárás jelenti. A Volga-Don csatornán a hajózhatóság átlagos időtartama egy évben nagyjából 200 nap, hiszen általánosságban véve novembertől áprilisig a folyó befagy. Ezt figyelembe véve, a friss megállapodás alapján –  ideális esetben – az iráni hajók legkorábban 2023 májusától haladhatnának át zavartalanul a csatornán.

Kapacitásbeli korlátok

A másik fontos kihívást maguk a hajók jelentik. Kizárólag az 5000 tonnát nem meghaladó teherbírású kereskedelmi hajók képesek az áthaladásra, hiszen az ennél nagyobb teherbírású hajók a víz sekélysége miatt nem tudnak áthaladni sem a Volgán, sem pedig a Volga-Don csatornán. Ilyen hajók nélkül pedig jelen állás szerint Irán szállítási kapacitása korlátozott. Ezért amennyiben életbe lép  a megállapodás, borítékolható, hogy újabb szerződések aláírására kerülne sor, amelyben Oroszország számos, legfeljebb 5000 tonna teherbírású hajó adna át Iránnak. Ez pedig jelentős bevételeket jelentene a hajóépítő vállalatok számára Asztrahánban és a Volga más területein is.

A csatornák állapota nem megfelelő

További nehézségeket jelent a Volga csatornáinak állapota, ugyanis ezeket a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta nem javították, sőt még a tisztítás-kotrás is elmaradt. Mindezek növelik a súlyos balesetek kockázatát, és járhatatlanná is teszik a folyó egyes részeit. A tisztítás miatt a folyó egyes részei sekélyebbé is váltak, ez pedig még nehezebbé teszi a hajók áthaladását a folyón és a csatornán egyaránt. Mindezekre tekintettel nemrégiben az FSUE Rosmorport beruházási és javítási részlegének helyettes vezetője bejelentette, hogy 2023-2024-ben elkezdik a Volga-Kaszpi-tengeri csatorna rekonstrukcióját, ami várhatóan 2028-ra fejeződne be.

Ez a tervezett projekt is azt erősíti meg, hogy Oroszország egyre komolyabb figyelmet fordít az Iránnal fenntartott Kaszpi-tengeri kereskedelmi és hajózási kapcsolatok megerősítésére. A szankciók és tranzitkorlátozások tehát hozzájárultak ahhoz, hogy Oroszország engedményeket adjon, illetve rugalmasságot tanúsítson Iránnal kapcsolatban olyan kérdésekben, amelyek a háború előtt szóba sem jöhettek volna. 

Az orosz-iráni kapcsolatok felmelegedésének tehát a Rasht-Astara vasút megépítésében való megállapodás után újabb példáját láthatjuk, amit alátámaszt a hajók eladása Iránnak a Kaszpi-tengeren. Ez a tervezett hajózási megállapodás pedig összességében mutatja Oroszország álláspontját: korábban soha nem látott szintre erősítheti Oroszország és Irán közti kapcsolatokat, hosszabb távon pedig „közelebb hozza” Oroszországot, pontosabban annak áruit, a Perzsa-öbölhöz is, amely igen fontos nemzetközi kereskedelmi útvonal.

Borítókép: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal