504 100 forint volt a bruttó átlagkereset szeptemberben

A KSH adatai szerint szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 
504 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 500 forint volt. A mostani adat 18,4 százalékos emelkedést mutat az egy évvel ezelőttihez képest. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez pedig

Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. 

Ha egész éves bontásban, januártól szeptemberig vizsgáljuk az átlagkeresetek változását, akkor azt látjuk, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás februári kifizetése (fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (839 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén pedig a legalacsonyabb (315 700 forint).

A reálkereset 5,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,8 százalékos növekedése mellett.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője aláhúzta, hogy a szeptemberi kereseti adatok felemás képet mutatnak. A szakértő szerint jó hír, hogy a keresetek növekedésének üteme augusztus után szeptemberben is tovább gyorsult: 16,6 százalékról 17,8 százalékra, ami azt jelenti, hogy

Érdekesség, teszi hozzá a Makronóm Intézet szakértője, hogy ez a gyorsulás nagyobb mértékben jellemezte az állami és a non-profit szférát, mint a vállalkozásokat. Az előző hónappal szemben ugyanakkor ez a gyorsulás már a rendszeres kereseteknél is megjelent, amelynek átlagos növekedése 18,2 százalékot tett ki, azaz most már egyre kevésbé csak arról van szó, hogy a magas inflációt a munkaadók valamilyen egyszeri, béren kívüli juttatással kompenzálják.

– magyarázza Regős Gábor.

A teljes munkaidőben alkalmazottak száma mintegy 10 ezer fővel nőtt egy hónap alatt, amely bővülés nagy része abból származhatott, hogy a korábban egyéni vállalkozóként foglalkoztatottak egy kis része immár munkaviszonyba került.

Ez a teljes alkalmazotti számhoz képest ugyanakkor elenyésző mennyiség, tehát a béremelkedés gyorsulását ez önmagában nem magyarázza, csak egy minimális mértékben hozzájárul. Ennek oka az, hogy a katás foglalkoztatottak érdemi része az átlagkeresetnél jóval magasabb jövedelemre tett, tesz szert.

Ugyanakkor a mai adatban kedvezőtlen folyamatok is látszódnak, – folytatja Regős – az elmúlt éveket radikális és erőteljes reálbér-emelkedés jellemezte, ez most hazánkban is megszakadt, a reálkeresetek szeptemberben éves összevetésben átlagosan 1,9 százalékkal csökkentek az infláció növekedése miatt.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió más országaiban a reálbérek mérséklődése már korábban elkezdődött, hiszen az országok nagy részében nem volt jellemző akkora mértékű béremelés, mint ami hazánkban történt.

Mi várható jövőre?

Az év vége felé közeledve a figyelem egyre inkább a jövő évi bérfolyamatok felé irányul. 

A szakértő fontosnak tartja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jövőre is érdemben növekedjen, hogy a reálkeresetek ne szenvedjenek el túlzottan nagy visszaesést, mivel az a munkaerő kivándorlásához, a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezet.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalkozások mekkora bért tudnak kigazdálkodni. Ez különösen a kkv-k számára jelenthet nehéz feladatot. Emellett nem szabad elfeledkezni a közszféra béremelésének szükségességéről sem a jelen inflációs környezetben – zárja elemzését Regős Gábor.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője is kiemeli, hogy minden várakozást felülmúlva, 17,8 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér szeptemberben, miközben a rendszeres keresetek tovább gyorsulva 18,2 százalékkal emelkedtek, 2018 óta pedig 62,3 százalék volt a rendszeres bérek növekedése. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 504 100 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 347 500 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 513 200 forint volt a hónapban. Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 17,8 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig immár 1,9 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az inflációs folyamatok kezdik kiegyenlíteni a dinamikus bérnövekedést. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 18,2 százalék volt a hónapban, az előző havi 15,6 százalékról látványosan tovább gyorsulva. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 1,7 százalékkal emelkedett éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is látványosan meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem, ami elsősorban annak köszönhető Horváth András szerint, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. Ezen felül

illetve a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát. Továbbá feljebb tolja a pályát az év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum, amit támogatott

A Bankholding vezető elemzője azt prognosztizálja, hogy az idei bérnövekedési ütem meg fogja haladni a 17 százalékot, míg jövőre 10 százalék felett lesz a béremelkedés üteme, de utóbbinál a minimálbértárgyalások még gyakorolhatnak befolyást. A bérköltségek látványos növekedése, az évközi tovább béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami

Ennek Horváth véleménye szerint már látszanak is az első jelei, miután több vállalat is további évközi béremeléseket jelentett be nyár óta, a vállalatok pedig láthatóan tovább emelik az árakat a költségek növekedésére hivatkozva, így amennyiben a várakozások tartósan ezen a szinten ragadnak be az egyre inkább beindíthat egy ilyen spirális folyamatot. Ezeknek a várakozásoknak a tartósan magas szinten beragadását igyekeznek jelenleg a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi kamatszintet, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni, ami egyre nehezebb, mivel ezen felül több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent. Eközben mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet láthatóan nem csökken sem a hazai gazdaságban, sem világszerte, így vélhetően a neutrális szint fölé emelkedő kamatok és egy mérsékelt recesszió elkerülhetetlen lesz ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség, de a bérnövekedés még ezzel együtt is magas maradhat jövőre is – mondja a Bankholding elemzője. Az erőteljes alap bérdinamikának és az inflációt lekövetni igyekvő pótlólagos évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 3 százalék körüli nettó reálbér növekedés lehet 2022-ben. Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a vendéglátásban, a közigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a bérnövekedés az energiaszektorban, a hulladékgazdálkodásban, a kereskedelemben, a logisztikában, az ingatlanügyletek és a művészet-szabadidős tevékenységek területén.

Fotó: 123RF