A magyar gazdaságpolitika jövőjének kilencedik pillére: a digitális jólét

A magyar gazdaságpolitika megnyerte az elmúlt évtizedet.

A digitális alapinfrastruktúra kiépítésében nemzetközi szinten is kimagaslóan teljesít Magyarország.

amivel az EU-ban a hetedik helyen áll Magyarország. Az iskolákban az elmúlt időszakban megduplázódott az átlagos sávszélesség. A vezeték nélküli hálózatokat tekintve a lakott területeken teljes körű a 4G ­lefedettség. A cél, hogy 2030-ra a lakosság 95 százaléka hozzáférjen legalább 1 Gbps sávszélességű internethez. Többek között Dél-Korea számára is a digitalizáció teremtette meg a felemelkedés lehetőségét. Az ázsiai ország élt ezzel a lehetőséggel, mégpedig azzal, hogy rövid időn belül digitalizációb és az elektronikus eszközök gyártásába fektettek. Ami Dél-Koreában játszódott lée „kicsiben” most az játszódik le a világban: jelenleg a dél-koreaihoz hasonló paradigmaváltás, illetve szintlépés előtt áll az egész világ. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy ezzel nem egy ágazatspecifikus paradigmaváltásról, hanem sokkal inkább egy technológia specifikus paradigmaváltásról beszélhetünk.

A jövőt azok az országok lesznek képesek megnyerni, akik jól képesek kihasználni a mesterséges intelligencia, valamint a kvantumtechnológia nyújtotta előnyöket, hiszen ezen technológiák segítségével sokkal precízebb, illetve pontosabb döntéshozatalra lesznek képesek.

Az iparfejlesztés szempontjából kiemelten fontos 5G területén is sokat lépett előre az ország: a felkészültséget leíró mutatóban az előkelő harmadik helyen áll Magyarország, így csak Németország és Finnország előzi meg hazánkat ebben. Az infrastruktúrát nemcsak kiépíteni, használni is kell. Létrejött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Az adatgazdaság beindításával az államnál rendelkezésre álló adathalmazból gazdasági előny kovácsolható, mellyel egyszerűbbé válik az állampolgárok és a vállalkozók élete.

Borítókép: MTI/ Soós Lajos