Célt értek a szankciók? Aranyrudakból építhet tornyot Moszkva!

Az Egyesült Államok mutatja az irányt

„Oroszország nem tud mit kezdeni az aranyával” – szögezte le a napokban a Moszkovszkij Komszomolec, a népszerű orosz fővárosi újság. Ennek kiváltó oka az, hogy februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért vetettek ki gazdasági szankciókat Moszkva ellen, amelyek a nyár kezdete óta sújtják az orosz aranykivitelt is. 

Az Egyesült Államok az idén júliusban jelentette be, hogy felfüggeszti az Oroszországból származó arany vásárlását. Gyorsan csatlakozott az iránymutató lépéshez Japán, Nagy-Britannia, majd az Európai Unió 27 országa. 

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a szankció berahangozásakor kiemelte, hogy 

Nem véletlenül tűzte napirendjére az aranybőséget a moszkvai szenátus. „Ez is jelzi, hogy a szankciók eltalálták az orosz aranyipart” – állapította meg a moszkvai újság. Oroszország a világ harmadik legnagyobb aranykitermelője. Évente átlagosan, főleg a szibériai lelőhelyekről 365 tonna aranyat hoz felszínre. 

Az ékszeripar minden évben igényt tart 30-35 tonna nemesfémre. Az aranyrudakból, amelyeket leginkább magánszemélyek vesznek meg – rendkívül jutányos áron, szinte adó nélkül – elkel maximum 30 tonna. A többire meg eddig az államok jelentették be igényüket. Ez most nagy tételekben leállt, alig van jelentkező az orosz aranyra. 

Egyelőre marad a mélyben 1130 tonna nemesfém?

Ezt a gondot kellett volna megoldaniuk a szenátoroknak, de igazán használható ötlet nem érkezett tőlük. Egy felvetésben elhangzott, hogy az 

amelyek már egyszer kisegítették Moszkvát az energiahordozók eladásában. 

A válasz erre az volt: nem biztos, hogy akinek szüksége van energiára, azonnal vesz mellé pár tonna aranyat is.

A felsőház küldöttei előtt is egyértelművé vált az a megoldás, hogy csökkenteni kell a kitermelést. Ez az intézkedés bányák, feldolgozóüzemek, ékszerészműhelyek dolgozóit érintheti tízezerszámra. Az állam feladata az, hogy segítse azokat, akik elvesztik a munkájukat, és természetesen a családjukat is támogatni kell – ez a szenátus egyöntetű véleménye. Főleg Kelet-Szibériában, Magadan térségében lesz válságos a helyzet. 

Eddig a világ aranypiacán Oroszország megkerülhetetlen tényező volt, viszont a szankciók hatására számolni kell a jelentős visszaesésével. Két éve jött a hír, hogy a szibériai Szuhoj Log térségében, Irkutszk mellett a világ legnagyobb aranykészletére bukkantak. A jelenlegi becslés szerint mintegy 40 millió uncia, 

Oroszország legnagyobb kitermelője, a Poljusz Gold megítélése szerint a kibányászott érc tonnájában 2,3 gramm arany található, amely arány magasnak számít. A ‘60-as években szovjet geológusok fedezték fel a mezőt, de akkor még nem sejtették méreteit. A jelenlegi tervek alapján jövőre indult volna a bánya kiaknázása, most azonban valószínűleg ez is talonba kerül. A korábban állami tulajdonú vállalat magánosítására 2017-ben került sor, csak a mostani Szuhoj Log-i beruházás 2,5 milliárd dollárba kerülne. A vállalatnak az óriásmező kiaknázásához a jelenlegi éves 1,6 millió unciáról 70 százalékkal növelnie kellene kitermelését.

A világtermelést Kína vezeti, de készletben Ausztrália nyer

Ha a mélyben lévő aranyat nézzük, akkor Ausztrália vezeti a világranglistát, mintegy 9800 tonna rejlik a déli földben. Ausztrália nyugati részén, a Kalgoorlie bányában található az ország aranytartalékának zöme. A kitermelésben azonban a világon jelenleg csak a második helyen áll a távoli földrész, igaz rendkívül dinamikusan fejlődik a felszínre hozott arany mennyisége. A tervek szerint 2029-re 21 százalékkal nő az ausztrál aranytermelés, amely ekkorra eléri a 14,2 millió unciát, közel 400 tonnát.

Már az utóbbi néhány évben a kínai felhozatal stagnált, és a következő esztendőkben sem fog jelentősen nőni. Rengeteg kis bányát a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt be kell zárni Kínában, a korszerűsítések időt és pénzt igényelnek. Ezért ha lehet, akkor a kínai aranybányászat még az eddiginél is jobban a külföld felé fordul. 

A Sandong Gold a közelmúltban vett meg egy kanadai bányavállalatot, de a ghánai Cardinal Resourceszal is szorosabbra fűzte a kapcsolatokat. A kínai cégek főleg Afrikában kötnek jelentős üzleteket, de általában az aranyiparban a nagyvállalatok között számos további fúzióra kell számítani. A büntető intézkedések hatására Oroszország – amely évekkel ezelőtt világelső volt – még hátrébb szorul a versenyben. Az élen nagy csata várható Kína és Ausztrália között. Peking kitermelésben első helyét biztosan őrzi, ám Ausztrália esélyei a vezető hely megszerzésére egyértelműen nőnek.

(Fotó: Pixabay)