Nőnek az orosz bevételek, jut pénz mindenre: nyugdíj- és béremelés, illetve vállalkozói hitelek Putyin csomagjában 

A The Wall Street Journal szerint az invázió kezdete óta Putyin már többször is rendkívüli emeléseket rendelt el a nyugdíjasoknak, az állami alkalmazottaknak, valamint a rászorulóknak, hogy ezzel kompenzálja az orosz gazdaságot sújtó inflációt.

Az orosz elnök továbbá támogatta a szankciók által sújtott vállalatokat is, államilag támogatott hiteleket vehettek fel, ezzel mentőövet nyújtva a gyáraknak, amelyek az importált alkatrészek – különösen a mikroprocesszorok és chipek – hiánya miatt leállították a termelést.

Eddig az orosz pénzügyekre gyakorolt hatás kevésbé volt intenzív, mint amire valószínűleg sokan számítottak. A konfliktus első teljes hónapjában az orosz szövetségi kormányzat kiadásai 37 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, amit főként a háború költségei okoztak – adta hírül a ZeroHedge.

A növekvő költségek ellensúlyozására azonban az olaj- és gázbevételek – rubelben kifejezve – több mint kétszeresére nőttek ugyanebben az időszakban, ami majdnem teljesen ellensúlyozta a kiadások növekedését, így Oroszországnak nem is nagyon kellett különösen megerőltetnie magát pénzügyi értelemben. Azért sem, mert mint a Makronóm megírta, hosszú évek óta erősítette gazdaságát és közpénzügyeit Oroszország, hogy ha kell, bevethesse a nagy pénzügyi atomfegyvert, a költségvetési költekezés beindítását. A friss hírek szerint pedig ez tényleg beindult.

„Az orosz kormánynak rengeteg pénze van, mert hatalmas mennyiségű bevételhez jut az olajból és a gázból, amelyeknek nagyon magas ára van” – mondta Natalia Zubarevich moszkvai közgazdász. 

A Makronóm is beszámolt róla, hogy áprilisban nemhogy csökkentek volna, de megugrottak az orosz energiabevételek, hiszen a Magyarországot oroszellenességből kioktató, határozott szankciókat követelő nyugati országok számos titkos trükkel vásárolnak egyre több orosz olajat, hogy extraprofitra tegyenek szert az olcsó Urali típusú olajból.

A ZeroHedge hírportál szerint az orosz hatóságok egyelőre nem közölték a segélyek teljes összegét, és azt sem részletezték, hogy mire fogják költeni a pénzt. Anton Sziluanov pénzügyminiszter a múlt hónapban azt mondta, hogy 

ha a kiadásokat és az adókedvezményeket is figyelembe vesszük.

Egy másik vezető tisztviselő, Andrej Belousov első miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a hatóságok akár 8 billió rubel (112 milliárd dollár) hitelt is nyújthatnak a gazdaság támogatására, elsősorban támogatott jelzáloghitelek és üzleti hitelek révén. Ebből úgy tűnik, Oroszország azt a nagyon racionális utat követi, hogy cégeit erősítse, azok beruházásait támogassa, ami fenntartható és hosszú távon kifizetődő intézkedésnek tekinthető.

Szuverén vagyonalapjának köszönhetően Oroszországnak rengeteg puffertőkéje van (annak ellenére, hogy a Nyugat úgy döntött, hogy lefoglalja az orosz központi bank több százmilliárdnyi külföldi tartalékát). A háború előtt ugyanis Oroszország elkezdett felépíteni egy pénzügyi alapot a rosszabb időkre: komoly költségvetési fegyelmet tartott, és az extra olaj- és gázbevételeket (tehát a bevételek egy részét) ebbe a tartalékba utalta. Persze a közgazdászok szerint Amerikához hasonlóan hiába költ Oroszország, mert a kereslettel nincs probléma, a kínálattal, azaz a vállalati termeléssel viszont sokkal inkább.

Putyin már szorgalmazta is, hogy közvetlen segítséget kapjanak a leginkább rászorulók, például a gyerekes családok vagy az idősek.

Fotó: MTI szerkesztett