Az európai közvélemény átláthatóbb és hatékonyabb működést vár Brüsszeltől

A közlemény szerint a kérdéssel kapcsolatban konszenzus van az európai közösségben: az alapító és a XX. században csatlakozott államok megkérdezettjeinek 84, a volt szocialista blokk polgárainak 82, a V4-együttműködés válaszadóinak 81 százaléka támogatja a brüsszeli működés egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét, továbbá egyetlen vizsgált európai országban sem haladta meg a 15 százalékot azoknak az aránya, akik nem értettek egyet az uniós átláthatóság növelésével.

Az egyszerűbb és átláthatóbb brüsszeli működés megteremtését a magyarok 84 százaléka helyeseli – írták.

Hozzátették: a 2020-ban mért 71-ről idén 74 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik,

a brüsszeli vezetőknek is felelősséget kell vállalniuk a következményekért, és távozniuk kellene a hivatalukból. Az alapító és a XX. században csatlakozott tagállamok polgárainak 75, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek 70, valamint a V4-ek válaszadóinak 73 százaléka tartja indokoltnak az uniós vezetők felelősségvállalását – tudatták. Kiemelték: a vizsgált 30-ból 29 európai ország polgárainak a többsége elvárná a brüsszeli vezetők távozását, amennyiben krízishelyzetben nem lépnek időben. Az elvárást a legnagyobb arányban a horvát (90 százalék), a magyar (85 százalék), és a spanyol (84 százalék) megkérdezettek fogalmazták meg.

A nemzeti és európai identitástudattal, a tagállami szuverenitással, a brüsszeli vezetők felelősségével és politikájával, továbbá az Európai Unió működésével kapcsolatos lakossági attitűdöket felmérő közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy az uniós és brit megkérdezettek háromnegyede elsősorban a saját országához tartozóként tekint önmagára, míg az önbesorolásuk szerint magukat elsődlegesen európainak vallók aránya körülbelül 20 százalék. A nemzeti identitástudatnak a finn, a magyar és a portugál megkérdezettek tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget (86-86-86 százalék), a luxemburgi (57 százalék), a lengyel (63 százalék) és a német (66 százalék) válaszadók pedig a legkisebbet.

A magukat elsősorban európaiként definiálók aránya az évek alatt nem változott jelentősen az uniós és brit polgárok körében, és valamennyi vizsgált európai országban többségben voltak azok a megkérdezettek, akik elsődlegesen a saját országukhoz tartozóként tekintenek magukra – tették hozzá.

Az elemzésben azt írták: ebből az következik, hogy az európaiak – az elmúlt évekhez hasonlóan – 

Az uniós és brit válaszadók 48, a volt szocialista országok polgárainak 52, valamint a V4-államok megkérdezettjeinek 54 százaléka a tagállamoknak biztosítana több hatalmat az Európai Unió felett. Az uniós és brit polgárok 36 százaléka, a volt szocialista blokk, valamint a V4-ek 33 és 30 százaléka viszont a brüsszeli hatalomkoncentrációt helyeselnék – ismertették. Hozzáfűzték: a Brüsszelre nagyobb hatáskört ruházni kívánók aránya a vizsgált 30-ból csak két országban – Szlovéniában (56 százalék) és Spanyolországban (54 százalék) – haladta meg az 50 százalékot.

A közlemény szerint az Európai Unió működési struktúrájának hiányosságai, valamint a brüsszeli politika ezekre visszavezethető kritikus pontjai – többi közt a lassú, nem kellően hatékony intézkedések válsághelyzetekben – felszínre kerültek az elmúlt években. A kutatás adatai alapján az európaiak döntő többsége hatékonyabb, kisebb hivatali apparátussal, kevesebb adminisztratív akadállyal működő uniót szeretne: 2020-ban az európai polgárok 74, 2021-ben pedig a 75 százaléka értett egyet azzal, hogy az EU-ban csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát, az arra költött pénzt és a bürokraták létszámát.

Hozzátették, hogy a kérdés megítélésében nincsenek jelentős eltérések az egyes országcsoportok között: az alapító és a XX. században csatlakozott országok, valamint a volt szocialista államok válaszadóinak a 75-75, a V4-ek 74 százaléka helyeselné a brüsszeli bürokrácia mérséklését. Sokatmondónak nevezték továbbá, hogy valamennyi vizsgált európai országban többségben voltak azok, akik egyetértettek az uniós bürokrácia csökkentésével: arányuk Portugáliában a legnagyobb (86 százalék), és Luxemburgban a legkisebb (64 százalék).

Tudatták azt is: az uniós és brit polgárok 51 százaléka, a volt szocialista országok megkérdezettjeinek fele, a V4-es válaszadók 48 százaléka nem érzi úgy, hogy Brüsszelben képviselik az érdekeit. Idén 22 európai országban volt magasabb azon megkérdezettek aránya, akik úgy vélték, hogy Brüsszelben nem képviselik megfelelően az érdekeiket és véleményüket, a kérdéssel összefüggésben legkevésbé a máltai (29 százalék), a luxemburgi (31 százalék) és az ír (36 százalék) válaszadók, leginkább pedig a csehek (63 százalék) és a bolgárok (62 százalék) fejezték ki elégedetlenségüket – írták, megjegyezve: a magyar megkérdezettek 52 százaléka szintén úgy gondolta, hogy érdekeit nem képviselik megfelelően Brüsszelben.

Az EU működése, tevékenysége, a brüsszeli elit politikai teljesítménye gyakran kerül a közéleti diskurzus középpontjába, e kérdések jelentőségét pedig tovább fokozza, hogy Európa évek óta a válságok korszakát éli: a 2015 nyarán kezdődő migrációs krízis, majd a kontinenst 2020-ban elérő koronavírus-járvány, valamint az amiatt kibontakozó gazdasági nehézségek jelentős kihívások elé állították az uniós és nemzetállami döntéshozókat egyaránt – olvasható a közleményben.

(MTI)