Hosszabb takarót készíttetne az unió, mert tovább akar nyújtózkodni: megemelik az adósságplafont?

Paola Gentilioni gazdaságért felelős biztos szerint a vitában nem ragaszkodnak semmilyen tabuhoz. Nyitott a kérdés mind az államadósság, a költségvetési hiány és annak kiszámítási módszere esetében.

Miért kellene megváltoztatni az adósságszabályokat?

A stabilitási és növekedési paktum már átélt pár reformot, bár a két fő kritérium az államadósság 60 százalékos szintje vagy a 3 százalékos deficit megmaradtak, de számtalan kivételt, magyarázatot fűztek ahhoz, hogy milyen helyzetekben alkalmazzák vagy mikor nem. A komplex szabályzók ugyan jobban tükröznék a bonyolult gazdasági és politikai realitásokat, de sokkal nehezebben lehetne ezeket ellenőrizni.

A paktum reformja elég specifikus időszakban zajlik. A koronavírus járvány jelentősen megemelte az EU tagországoknál az államadósságot. Az eurozónán belül az átlagos adósság elérte a 100 százalékot. Speciális eset Olaszország a maga 160 és Görögország a 200 százalékos adósságával.

Egyik megoldás sem reális politikailag, és nagyon negatív szociális vagy környezetvédelmi problémákat okozhatna.  

A másik probléma a környezetvédelmi válság. Ha küzdeni szeretnénk a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, akkor be kell ruházni a zöld átállásba.

Az Európai Bizottság szerint tehát évi 650 milliárdot. Ezzel a 3 százalékos költségvetési hiánycél eléggé megkötné a kormányok kezét.

Pénzügyi „fegyelem”: nő az adósság, úgyhogy hozzáemelik az adósságkorlátot?

A 60 százalékos adóssághatárnak kellene szavatolnia, hogy a tagországok ne kerüljenek olyan állapotba, amikor már nem tudják kezelni az adósságaikat. Az intézkedés bírálói szerint, most, az olcsó hitelek korában ehhez ragaszkodni nincs túl nagy értelme. Ezért javasolják a határ megemelését 100 százalékra,vagy esetleg más értékre.

Az EU tagországai között viszont valószínűleg nem lesz összhang a határ felemelésére. Olyan országok, mint Németország vagy Hollandia ellene lesznek.

Ami a költségvetési hiányt illeti, ott is nem a 3 százalékos határ emelésében gondolkodnak, hanem inkább a hiány számításának módszerén változtatnának.

Az említett Bruegel csoport a zöld átállás beruházásait hagyná ki a számításból. A Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis szerint ez is a vita része lesz.

Hasonlóan az energiarendszer és a közlekedési infrastruktúra átalakítása is hatalmas erőfeszítés, amely a politikai és gazdasági korlátok miatt egyszerűen nem finanszírozhatóak a jelenlegi költségvetésekből.

A német és a holland álláspont szerint nem kellene enyhíteni a költségvetési szabályokon, már a jelenlegi formája is megfelelően rugalmas. Valószínű, hogy ezen az állásponton az új német kormány sem fog változtatni.

A bizottság elindította a konzultációkat a szabályzók reformjához. 2022 elején már valamiféle iránymutatást nyújtana az elkövetkező költségvetési időszakra. Amennyiben valamiféle komolyabb változást javasolna, akkor azt ígérik, hogy időben, 2023 elején előterjesztik a javaslatot.

(Címlap: MTI/EPA pool/Ronald Wittek)