Elindította az Európai Bizottság a fiskális szabályzók reformjának hivatalos menetét. Két fő kérdés mutatkozik egyelőre, megmarad-e az államadósság maximális határa (jelenleg 60 százalék), vagy a költségvetési deficit 3 százalékos mértéke, illetve annak kiszámítási módszere.
Paola Gentilioni gazdaságért felelős biztos szerint a vitában nem ragaszkodnak semmilyen tabuhoz. Nyitott a kérdés mind az államadósság, a költségvetési hiány és annak kiszámítási módszere esetében.
A stabilitási és növekedési paktum már átélt pár reformot, bár a két fő kritérium az államadósság 60 százalékos szintje vagy a 3 százalékos deficit megmaradtak, de számtalan kivételt, magyarázatot fűztek ahhoz, hogy milyen helyzetekben alkalmazzák vagy mikor nem. A komplex szabályzók ugyan jobban tükröznék a bonyolult gazdasági és politikai realitásokat, de sokkal nehezebben lehetne ezeket ellenőrizni.
A paktum reformja elég specifikus időszakban zajlik. A koronavírus járvány jelentősen megemelte az EU tagországoknál az államadósságot. Az eurozónán belül az átlagos adósság elérte a 100 százalékot. Speciális eset Olaszország a maga 160 és Görögország a 200 százalékos adósságával.
Egyik megoldás sem reális politikailag, és nagyon negatív szociális vagy környezetvédelmi problémákat okozhatna.
A másik probléma a környezetvédelmi válság. Ha küzdeni szeretnénk a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, akkor be kell ruházni a zöld átállásba.
Az Európai Bizottság szerint tehát évi 650 milliárdot. Ezzel a 3 százalékos költségvetési hiánycél eléggé megkötné a kormányok kezét.
A 60 százalékos adóssághatárnak kellene szavatolnia, hogy a tagországok ne kerüljenek olyan állapotba, amikor már nem tudják kezelni az adósságaikat. Az intézkedés bírálói szerint, most, az olcsó hitelek korában ehhez ragaszkodni nincs túl nagy értelme. Ezért javasolják a határ megemelését 100 százalékra,vagy esetleg más értékre.
Az EU tagországai között viszont valószínűleg nem lesz összhang a határ felemelésére. Olyan országok, mint Németország vagy Hollandia ellene lesznek.
Ami a költségvetési hiányt illeti, ott is nem a 3 százalékos határ emelésében gondolkodnak, hanem inkább a hiány számításának módszerén változtatnának.
Az említett Bruegel csoport a zöld átállás beruházásait hagyná ki a számításból. A Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis szerint ez is a vita része lesz.
Hasonlóan az energiarendszer és a közlekedési infrastruktúra átalakítása is hatalmas erőfeszítés, amely a politikai és gazdasági korlátok miatt egyszerűen nem finanszírozhatóak a jelenlegi költségvetésekből.
A német és a holland álláspont szerint nem kellene enyhíteni a költségvetési szabályokon, már a jelenlegi formája is megfelelően rugalmas. Valószínű, hogy ezen az állásponton az új német kormány sem fog változtatni.
A bizottság elindította a konzultációkat a szabályzók reformjához. 2022 elején már valamiféle iránymutatást nyújtana az elkövetkező költségvetési időszakra. Amennyiben valamiféle komolyabb változást javasolna, akkor azt ígérik, hogy időben, 2023 elején előterjesztik a javaslatot.
(Címlap: MTI/EPA pool/Ronald Wittek)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
Mikheil Kavelashvili elnökké választásával folytatódik a grúziai politikai válság.
Az amerikai külügyminiszter elismerte, hogy közvetlen kapcsolatban álltak és állnak Aszad megbuktatóival.
