Az Európai Unió (EU) innovációs teljesítménye javul, de további erőfeszítésekre van szükség, hogy felzárkózzon azokhoz az országokhoz, melyek világszinten élen járnak az innováció terén – közölte kedden közzétett 2019-es adatokat feldolgozó európai innovációs eredménytáblájában az Európai Bizottság. Magyarország innovációs mutatójának értéke az uniós átlag 66,4 százalékát éri el.
Az európai innovációs eredménytábla idei kiadása azt mutatja, hogy EU-szerte továbbra is javul az innovációs teljesítmény, mely immár második éve meghaladja az Egyesült Államokét.
Európának ugyanakkor többet kell tennie azért, hogy felzárkózzon azokhoz az országokhoz – például Dél-Koreához, Ausztráliához és Japánhoz –, melyek világszinten élen járnak az innováció terén. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy további lehetőségek rejlenek az uniós innovációs szakpolitikák jobb összehangolásában, Európa globális versenyképességének előmozdításában, és abban, ha
az innováció még fontosabb szerepet kap a koronavírus-világjárvány leküzdését célzó küzdelemben.
Az eredmények értelmében 2019-ben felgyorsult az a néhány éve tartó tendencia, hogy a tagállamok teljesítménye fokozatosan közelít egymáshoz.
A főbb megállapítások között szerepel, hogy az EU innovációs teljesítménye 2012 óta átlagosan 8,9 százalékkal nőtt. A vizsgált időszakban az innovációs teljesítmény 24 uniós tagországban növekedett. A teljesítmény a leginkább Litvániában, Máltán, Lettországban, Portugáliában és Görögországban nőtt. Az EU fő versenytársai között a legnagyobb innovációs teljesítménynövekedés Kínában volt tapasztalható. Teljesítménye 2012 óta az uniós teljesítmény több mint ötszörösére növekedett.
Megjegyezték, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból csekély hatással járt az EU innovációs teljesítményére, lényegében nem befolyásolta a tagállamok relatív teljesítményét az EU globális teljesítményéhez viszonyítva.
Az európai innovációs eredménytábla alapján a vezető innovátorok, a jelentős innovátorok, a mérsékelt innovátorok és a lemaradó innovátorok csoportjába sorolja az uniós országokat. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is
Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban,
utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik. A korábban jelentős innovátorok közé tartozó Luxemburg idén csatlakozott a vezető innovátorok csoportjához. A korábban mérsékelt innovátor Portugália szintén előrelépett a jelentős innovátorok csoportjába.
Magyarország továbbra is a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, összesített innovációs mutatójának értéke az uniós átlag 66,4 százalékát éri el. A jelentés kiemeli, hogy
Magyarország innovációs teljesítménye 2012 óta határozottan, de különösen 2017 óta növekszik.
A legjelentősebb innovációs tényezők között van a foglalkoztatás, az értékesítés és az innovációbarát környezet. A teljesítmény a legjobban az innovatív ágazatok gyorsan növekvő vállalkozásaiban a foglalkoztatás, a közepes és csúcstechnológiájú termékek exportja terén jelentkezik. A leggyengébb innovációs dimenziók között az emberi erőforrások, a pénzügy és a támogatás vannak. Magyarország esetében a legalacsonyabb mutatószám három mutató esetében – az innovatív kkv-k együttműködése, a kisebb hazai tulajdonú vállalkozások K+F-célokra fordítható forrásai és az új termékek eladásának részesedése – figyelhető meg.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
40 százalékkal élen a Fidesz-KDNP pártszövetség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
