Az adó- és járulékcsökkentések tavaly 290 milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál

2019. október 24. 15:25

2018-ban a gazdaság erősödésével együtt emelkedett a magyar emberek, a családok életszínvonala – jelentette ki a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön az Országgyűlésben a 2018-as zárszámadási törvényjavaslat általános vitájában.

2019. október 24. 15:25

Banai Péter Benő ismertetése szerint a magyar gazdaság 2018-ban jóval az unió átlagos szintje felett bővült, az államháztartás stabilitása tovább erősödött, a hiány is kedvezően alakult és a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben csökkent a vártnál.

A 2018-as költségvetést joggal lehet a munkából élők és a családok költségvetésének nevezni – összegzett.

Elmondta: tavaly az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 330 ezer forintra nőtt és folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése is. Az államtitkár hangsúlyozta, úgy bővült a tervezett 4,3 százalék helyett 5,1 százalékkal a magyar gazdaság, hogy az uniós források felhasználása alacsonyabb volt, azaz nem az uniós forrásoknak köszönhető a nagyobb mértékű növekedés.

Elmondta, 2018-ban 2283 milliárd forint uniós támogatást nyújtottak.

Az államtitkár a fegyelmezett költségvetési politikával magyarázta, hogy az uniós módszertan szerinti hiány tavaly az eredetileg kitűzött célnál is kedvezőbben, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 2,3 százalékában teljesült.

Hozzátette, a GDP-arányos államadósság is nagyobb ütemben, a 2017 végi 72,9 százalékról 70,2 százalékra csökkent, és érdemben javult az államadósság szerkezete is.

Banai Péter Benő elmondta, az elmúlt évek makrogazdasági folyamatainak egyik legfőbb ismérve, hogy a növekedés – ellentétben a 2010 előtti időszakkal – nem az eladósodásnak, hanem az erős fundamentumoknak köszönhető, a gyorsuláshoz pedig szinte minden ágazat érdemben járult hozzá.

Közölte, a legnagyobb mértékben az építőipar nőtt, amiben jelentős szerepe van a kormány otthonteremtési programjának. De a korábbi évek teljesítményét meghaladóan bővült a szolgáltatói szektor, valamint az ipar és az agrárium teljesítménye is – mondta.

Az államtitkár ismertetése szerint 2018-ban több mint 10 700 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, így a magán- és az állami szektor egyaránt pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság bővüléséhez.

Azt mondta, a növekedés másik stabil pillére a háztartások 4,9 százalékkal bővülő fogyasztása volt, amit a növekvő foglalkoztatottság és az emelkedő jövedelmek, valamint a célzott adócsökkentések és adókedvezmények támogattak.

Banai Péter Benő számos 2018-as gazdasági adatot ismertetett, a többi között elmondta, tavaly a foglalkoztatottak száma mintegy 4,5 millió főre emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra mérséklődött és 47 ezer fővel kevesebben vettek részt a közfoglalkoztatási programokban.

A béremelési és adócsökkentési megállapodásnak is köszönhetően – 2016-hoz képest – a minimálbér és a szakmunkás minimálbér több mint 24,3 százalékkal, illetve 40 százalékkal emelkedett – tette hozzá.

A családbarát intézkedések közé sorolta a többi között a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését, az áfacsökkentést, az ingyenes tankönyvek biztosítását, az otthonteremtési program bővülését.

Szólt arról, hogy béremelések voltak a közszférában, például a rendvédelem, az egészségügy, a szociális ágazat, az oktatás területén.

Az államtitkár felidézte, a kormány 2018-ban is kiemelt figyelmet fordított a nyugdíjasokra: a nyugellátások 3 százalékkal emelkedtek, ami 0,3 százalékponttal meghaladta a nyugdíjas fogyasztói árnövekedés mértékét. Ezzel folytatódott a nyugdíjak reálértékének emelkedése: 2011 és 2018 között a kormány átlagosan közel 30 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje így –  tartósan alacsony inflációnak köszönhetően – mintegy 10 százalékkal javult – magyarázta, emlékeztetve arra, hogy tavaly nyugdíjprémiumot is fizettek, illetve Erzsébet-utalványt is kaptak az ellátottak.

Banai Péter Benő elmondta, 2018-ban is kiemelt cél volt a vállalkozások helyzetének javítása, versenyképességük erősítése, a gazdaság fehérítésének elősegítése, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítása. Ennek eredményeként tavaly az adó- és járulékcsökkentések 290 milliárd forintot hagytak a gyermeket nevelő családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál, tette hozzá.

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően, az előzetes becslések alapján

a 2013-as 21 százalékról 9 százalékra zsugorodott Magyarországon a be nem szedett áfa nagysága, mondta.

Közölte, a négy legnagyobb adófajtából, a társasági adóból, a személyi jövedelemadóból, az általános forgalmi adóból és a jövedéki adóból az eredetileg tervezetthez képest mintegy 195 milliárd forinttal több érkezett az államkasszába.

Banai Péter Benő kitért arra, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére a költségvetés 2018-ban jelentős, 112,4 milliárd forintot biztosított, míg a terrorizmus elleni fellépés hatékonyságának növelésére 45,2 milliárd forint állt rendelkezésre. A kormány erőteljes fellépésének eredménye, hogy Magyarországot jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon, fogalmazott.

Az államtitkár a következő időszak kihívásaként beszélt arról, hogy meg kell védeniük a magyar gazdaság elért eredményeit, és a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg kell tartani az unió átlagát két százalékkal meghaladó növekedést.
 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Menhetten
2019. november 18. 20:37
Egyébként eddig nem sült el jól a CSOK, mert jobban drágultak az átlagos családok számára elérhető ingatlanok, mint amennyi pluszpénzt fel lehetett venni a vásárlásra, egyedül a gazdagok jártak jól. Drasztikusan emelkednek a lakásárak a babahitel miatt. Tehát a kormány által csodamódszerként emlegetett CSOK végső soron jóval több problémát okozott a családoknak – de egyébként az egyedülállóknak is -, mint amennyi esetben megoldást nyújtott. Hogy a kormány ezzel pontosan tisztában volt, amikor meghirdette a CSOK-ot? Természetesen, hiszen őket a családok soha nem is érdekelték, csak az, hogy az ő megsegítésüknek álcázva felhizlaljanak egy sor állami céget, amelyek bevételei sokszor oligarchákhoz vándoroltak. Az építőipar fellendülésével pedig a GDP is szépen meg tudott emelkedni, amivel alá lehet támasztani a sikerpropagandát.
Menhetten
2019. október 28. 10:48
A nyugdíjrendszer is döglődik, de ezzel is úgy van a jó magyar ember, hogy majd akkor megy át a hídon, ha viszket. Vagy hasonló. Igaz ugyan, hogy a kormány suttyomban elkezdte az önvédelmet. Bevezették a kötelező szülőtartást, folyamatosan vonják ki a forrásokat az idősgondozásból. Ügyesen lenyúlták a magánnyugdíj megtakarításokat, el is tapsolták a 3000 milliárd forintot mondván, majd mindenkinek átvezetik a nyugdíjszámlájára az összeget. Ez nem történt meg, de legalább Selmeczi Gabikának futotta szépészeti beavatkozásra, szerencsére akkor még járt az állami vezetőknek közpénzen a fogsoregyenesítés és ráncfelvarrás. Azóta méla csönd van a 3000 milliárd forintról, ellenben nincs olyan hét, amikor ne sípolna néhány elemző: tessék öngondoskodni, mert baj lesz. Holott már most is baj van. A társadalom több, mint fele él relatív szegénységben. Márpedig akinek a napi megélhetés gondot jelent, az ugyan mi a fenéből takarítson meg havi akármennyit a majdani nyugdíja kiegészítésére? A jelenlegi minimálbéresek, közmunkások, munkanélküliek annyira minimális nyugellátásra számíthatnak, hogy garantáltan legfeljebb az éhhalálhoz lesz elég az összeg. Ahhoz, hogy legyen mód megtakarításra, vagy a befizetett járulék arányában magasabb állami nyugdíjra lehessen számítani, emelkedő bérekre lenne szükség. Azonban jelen állás szerint Mészáros Lőrinc és hasonszőrű illetők fizetése emelkedik, de az legalább a csillagos égig. Helló röfik, úgy vannak a számok, majd emelek megint és ez a rohadt bűnöző csúti tróger befagyasztotta a nyugdíjakat, de hamarosan, vagy már most is Európa koldusházát teremtette meg, nem csak a passzív, hanem az aktív dolgozók számára! Bátran nevezzük annak, ami. Hazug, tolvaj gecinek.
Akitlosz
2019. október 28. 10:47
"Az adó- és járulékcsökkentések tavaly 290 milliárd forintot hagytak a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál" Csak? Én egyedül sokkal többet, az összes pénzüket náluk hagytam, tekintve, hogy semennyi adót és járulékot nem raboltam el tőlük szemben az állammal. Azért nem illeti elismerés a rablót, hogy hagy némi pénzt az áldozatainál.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!