Jó lokációból véges van, a legnépszerűbbekből pedig különösen nehéz többet varázsolni.
„Az utóbbi években számos közgazdász – például Josh Ryan-Collins vagy Joseph Stiglitz – részesíti a föld/telekárakat kitüntetett figyelemben, újra elővéve néhány gondolatot, amelyek a korábbi korok közgazdászait, politikusait foglalkoztatták. Churchill például 1909-ben így fakadt ki:
»Utak, utcák épülnek, javulnak a szolgáltatások, a villany az éjszakát nappallá változtatja … és mindeközben a földesúr meg se moccan… Egyik fejlesztéshez sem járult hozzá, mégis mindegyik növeli földjének értékét.«
A telek esetében azóta is kulcsfontosságú az elhelyezkedése, infrastrukturális ellátottsága. Milyen közel vannak hozzá jó iskolák, óvodák? Milyenek az onnan elérhető munkalehetőségek? Mennyire élhető és élvezhető a környék?
A lakásárak elemzésénél szokás a keresletet és a kínálatot befolyásoló tényezőkön végigmenni, amelyek nyilvánvalóan eltérnek az egyes országok esetében. Ryan-Collins mindenesetre egy sajátosságot kiragad: jó lokációból véges van, a legnépszerűbbekből pedig különösen nehéz többet varázsolni. Idővel, technológiai fejlesztésekkel bizonyos építőanyagokat, vagy akár a munkaerő egy részét lehet helyettesíteni, lokáció esetében azonban a bővítés sokkal nehezebb. Ahogy pedig különböző okokból kifolyólag egyre több pénz kerget egy meglehetősen rugalmatlan jó lokáció kínálatot, úgy szükségszerű az árak emelkedése.
Lássunk néhányat ezekből az okokból.
– A bankok hitelezésük során pénzt teremtenek (vagyis mind az eszköz, mind a forrásoldala nő a mérlegüknek), az utóbbi évtizedekben pedig egyre inkább a jelzáloghitelezés felé fordultak. Más szóval a bankok egyre több pénzt teremtettek általában már létező (általában nem újonnan épült) ingatlanok vásárlásához. A jelzáloghitelezés térnyerésével párhuzamosan pedig egyre nőtt annak makrogazdasági jelentősége is. A monetáris politika például a hitelezés/pénzteremtés ciklikusságának tompítása érdekében, gazdasági nehézségek esetében a jelzáloghitelezést is ösztönzi alacsonyabb kamatlábakon vagy egyéb célzott programokon keresztül. A jelzáloghitelezés előretörése egyébként többféle folyamattal is összefügg. Kiemelendő a szabályozói környezet változása, az értékpapírosítás, valamint az, hogy az utóbbi évtizedekben a bankok egyre inkább a fedezet-alapú hitelezés felé fordultak a korábban jellemző kapcsolati alapú hitelezés (relationship banking) helyett, és az ingatlanok kedvelt fedezeti formaként szolgáltak.
– A nagy jegybankok eszközvásárlásai pénzt pumpáltak a pénzügyi rendszerbe.
– A jó lokációnak nem csupán a használati értéke nagy, hanem a befektetők (akik az előző tényezők miatt is növelték vagyonukat), mint értékmegőrző befektetésre is tekintenek.
– Az államok a társadalom egy részének otthonszerzéssel kapcsolatos nehézségeit enyhíteni szándékozva, programjaikkal manapság elsősorban a keresleti oldalt támogatják: vagyis pénzt vagy kedvezményes hitelt nyújtanak a lakás megszerzéséhez. Ilyen például a Help to Buy program az Egyesült Királyságban. (...)
Az egyenlőtlenség a tulajdonban lévő ingatlan elhelyezkedése szerint is éleződött, ami feltehetően nem független a fent említett tényezőktől, illetve a legkeresettebb lokációk korlátozott mivoltától. Egy tanulmány például azt találta 6 országot és 22-30 éves időtartamot vizsgálva, hogy a fővárosi ingatlanok ára évente átlagosan 0,6-3,5 százalékponttal jobban növekedett, mint az ingatlanárak az országok többi részében.
A telek-, így ingatlanárak kérdése tehát messze túlmutat a csupán közgazdász berkeken, felvetve társadalmi igazságossággal, egyenlőtlenséggel, demográfiával és gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseket is.”
Az Ellenpont felhívta arra a figyelmet, hogy bár Forsthoffer Ágnes azt sérelmezte, hogy az egyik utcaképen nem a szülei háza látható, kiderült, hogy az ingatlan a földhivatali dokumentumok szerint éppen mellette helyezkedik el.
Az Otthon Start Program bejelentése óta országos szinten a támogatott hitel feltételeinek megfelelő eladó használt lakások és házak négyzetméterárainak középértéke 1 százalékkal csökkent.
A szeptemberben indított Otthon Start program célja, hogy mindenki saját ingatlanhoz juthasson. Hogyan vehető igénybe? Mire számítanak a bankok? Lesz-e további lakásár-emelkedés? Mindenre választ adunk!
A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy az új otthonteremtési konstrukció családok százezrei számára nyit ki egy perspektívát, új távlatot.
Dr. Nagy Zoltán ügyvéd szerint a jobbik eset, hogy a bank észrevesz valamilyen „okoskodást”, és nem ad hitelt, de egy törvénytelenségnek akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Interjúnk.
Fennakadás nélkül, óriási érdeklődés mellett indult el minden idők legkedvezőbb otthonteremtési programja.
A világ mintha újra a politikai gyilkosságok korszaka felé haladna. Ugrósdy Márton írása.
Olyan listákat vezet Svédország, melyeken senki sem akar első lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
