Lassan annyian dolgoznak hazánkban, mint 1980-ban, de még ötszázezer fős munkaerő-tartalék is van

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tovább nőtt a foglalkoztatottak száma a május-júliusi három hónapos időszakban, a 4 millió 484 ezres létszám 50 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és az előző három hónapos időszakot is 9 ezerrel haladta meg. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt. A munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék maradt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 27 ezerrel, a ráta 0,6 százalékponttal csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac helyzete továbbra is optimizmust sugall,

Így kirajzolódik az, hogy a folyamatos béremelések továbbra is képesek megmozgatni az inaktív réteget, ugyanakkor a munkaerőpiac felszívó képessége fokozatosan lassul – tette hozzá.

Összegzésképp megállapította, a munkaerőpiac egyre lassabb ütemben, de továbbra is képes javulni. Ami az év hátralevő részét illeti, továbbra is inkább a munkaerő-kínálat lehet a gátja a munkanélküliségi ráta jelentősebb csökkenésének. Az év egészében átlagosan 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál az ING Bank.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy

A munkanélküliségi ráta 3,1 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,5 százalék lehet.

Közölte, a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé. A foglalkoztatási rátát tekintve – május-júliusban 84,6 százalék volt a 25-54 éves korosztályban – azonban további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

Ez további 250-300 ezer új munkahely betöltését jelenti, mielőtt elérkezik a teljes foglalkoztatottság. A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére Horváth András szerint

az inaktívak jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve.

Az egészségesebb foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével is több tízezer magasan képzett munkavállaló átvezetésére lenne szükség a versenyszférába – fejtette ki. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, egyben viszont a termelékenység és a hatékonyság növelését, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki – mutatott rá a Takarékbank szakértője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss munkaerő-piaci adatok fényében úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot. Akik most munka nélkül vannak, azokat nem vagy csak nagyon nehezen lehetne visszaterelni a munkaerőpiacra – közölte.

Hozzátette, ugyanakkor az is látszik, hogy sok ágazatban, például az építőiparban jelentős feszültségeket okoz a munkaerőhiány. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, képzésekre, oktatásra lenne szükség. Horváth Andráshoz hasonlóan arra is kitért, hogy az állami szférában dolgozók egy részét is érdemes lenne a magánszférába terelni. Pozitív változást hozhat, hogy a legfrissebb kormányzati tervek szerint az állami szektorban karcsúsítási program indul – vélte.

Fontos kérdésnek tartja viszont, vajon a magánszektorban lesz-e igény az állami szektorban felszabaduló munkaerőre? „Elképzelhető, hogy csak át- vagy továbbképzéssel lehet érdemi eredményt elérni ezen a téren” – mondta a szakember.

A jövőben a távmunka és a részmunkaidő térnyerése is segíthetne a munkaerő–piaci problémákon, ezek aránya ugyanis Magyarországon nemzetközi összevetésben alacsony – tette hozzá.

Németh Dávid szerint az idén 3,6 százalékos maradhat a munkanélküliségi ráta, lejjebb már nem igazán tud menni.

(MTI)