„Ezek a cégek nem maradhatnak a perzsa államban, miután valakinek ki kell fizetnie nekik az Iránban gyártott vagy oda szállított áruk ellenértékét, de nem tudják őket kifizetni, mert nincs olyan szuverén és autonóm európai pénzügyi szervezet, amely megvédhetné őket” – hívta fel a figyelmet a francia miniszter a BFM francia hírtelevízióban.
„Szuverén európai pénzügyi intézményeket kell létrehoznunk, amelyek pénzügyi csatornákat nyújtanak Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, illetve a világ bármelyik más országa között, miután nekünk európaiaknak kell szabadon és szuverén módon kiválasztanunk, hogy kivel szeretnénk kereskedni” – hangsúlyozta Le Maire.
Számos európai vállalat rendelkezik nagyobb üzleti érdekeltséggel az Egyesült Államokban. Elemzők szerint gyakorlatilag lehetetlen megvédeni a multinacionális vállalatokat az amerikai intézkedések külföldön, illetve külföldiekkel szemben történő érvényesítésének joggyakorlatával szemben, mivel a nagybankok az amerikai pénzügyi rendszerhez kapcsolódnak dollárban denominált tranzakcióik következtében.
Le Maire kijelentette, hogy az európai vállalatoknak, amelyek Iránhoz hasonló, azaz amerikai szankciókkal sújtott külföldi országokban akarnak befektetni, Európán belül kellene forrásokat találniuk, semmint amerikai bankokban vagy amerikai dollár bevonásával.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a rendeletet, amellyel visszaállította az Irán elleni büntetőintézkedéseket. Így 90, illetve 180 nap múlva ismét érvényes lesz az atomalkuban feloldott összes, Irán energetikai, autóipari és pénzügyi ágazatát sújtó szankció, ha csak addig nem sikerül új megállapodást kidolgozni. A szerződés többi aláírója, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Kína, Oroszország, illetve az Európai Unió viszont az egyezmény érvényben tartására törekszik, mivel a kereskedelmi kapcsolatok fenntartásával látják biztosítottnak az iráni nukleáris fegyverkezés megelőzését.