Kínai kisvilág Magyarországon: bebarangoltuk a budapesti Chinatown-t

„A nyolcvanas években megjavultak a magyar–­kínai politikai kapcsolatok. Addig csupán néhány kínai élt Magyarországon, és fel sem merült, hogy itt kolónia alakulhatna ki. 1988-ban azonban egy kétoldalú konzuli értekezleten a magyar fél felvetette a vízumkényszer eltörlését. Mivel akkoriban évente csak néhány tucat magyar turista utazott Kínába, Magyarországra pedig mindössze egy-két kínai delegáció érkezett, semmi értelme nem volt fenntartani ezt a korlátozást” – idézi fel lapunknak Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője. 

A következő évben azonban a Tienanmen téri vérengzés miatt – amikor a vezetés brutálisan leverte a demokráciát követelő diáktüntetést és felkelést – új helyzet állt elő. Bizonytalanság uralkodott el az országban. „Addigra már kialakult egy vagyonosabb vállalkozói réteg a nyolcvanas évek reformjai nyomán. 1989-ben pedig nem csupán mészárlás történt, hanem egy puccs is a Kínai Kommunista Párt vezetésén belül, amelynek eredményeként a keményvonalasok vették át a hatalmat. Nem lehetett tudni, hogy visszahozzák-e a korábbi rendszert, vagy folytatják a reformokat. Megtorpant Kína fejlődése, 

Az egyik olyan ország, ahová gond nélkül beléphettek, Magyarország volt” – idézi fel a szakértő. 

1989 és 1992 között mintegy ötvenezer kínai érkezett Magyarországra, elsősorban Budapestre és környékére. Áruikat bálákban, vonaton szállították az országba. Kezdetben ingáztak, és szinte megállás nélkül hordták az árucikkeket hazánkba. Az 1992-es szigorítások aztán megtörték ezt a lendületet, és az itt élő kínaiak száma is jelentősen visszaesett: alig tízezren maradtak. A létszám a 2010-es években az államkötvényprogramnak köszönhetően ismét emelkedni kezdett, és megközelítette a húszezret, a program résztvevői közül azonban nem mindenki telepedett le Magyarországon. Azért tűnhet ez a népesség jóval nagyobbnak, mert sokan a vietnámiakat is kínaiaknak hiszik. Ráadásul a kínaiak jellemzően olyan területeken dolgoznak, elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátásban, amelyek miatt mindig szem előtt vannak – magyarázza a tanszékvezető. 

Miért éppen Kőbánya? 

A sinológus arra is választ ad, miért Kőbányán alakult ki a magyar Chinatown. A nyolcvanas években, még a kínai kereskedők megjelenése előtt lengyel piacok működtek ott. Ezek helyét vették át az újonnan érkező kínai kereskedők. Az első ikonikus piac a Négy Tigris volt, amely a Kőbányai úton, a vasúti sínek és a gyárépületek között működött. Miután azt felszámolták, a kereskedők átköltöztek a szemközti, üresen álló épületekbe. Mintegy tizenöt évvel ezelőtt pedig megjelent egy üzleti kör, amely elkezdte felvásárolni a mai Monori Center környékének olcsóbb ingatlanjait. Így alakult ki a ma ismert kínai negyed. Érdekesség azonban, hogy 

vannak, akik nap mint nap Budáról járnak be az üzletükbe. 

Az Ázsia-kutató több, a kínai közösséggel kapcsolatos városi legendát is eloszlat. 

Más kultúrából érkeznek, másképp néznek ki, és számunkra szokatlan nyelvet beszélnek, ezért számos elképesztő történet kapott szárnyra velük kapcsolatban. Elterjedt például, hogy az éttermeikben kutya- vagy macskahúst szolgálnak fel, ezért nem látni kóbor állatokat a kínaiak lakta környékeken. Ugyanígy tartotta magát az a szóbeszéd is, hogy a ruházati üzleteik próbafülkéiből sorra tűnnek el a vásárlók, és szervkereskedelem áldozataivá válnak. Ezek persze mind képtelenségek. Ahogyan az is, hogy azért nincsenek Magyarországon kínai temetők, mert a halottak személyazonosságával újabb honfitársaikat hozzák be az országba. A valóság ezzel szemben az, hogy 

és a hagyományaikat követve ott szeretnének meghalni. Európában vállalkozások szakosodtak arra, hogy az itt elhunyt kínaiak hamvait hazaszállítsák. Ez is jól mutatja, milyen erősen kötődnek a hazájukhoz.” 

A kínai kultúra iránti érdeklődés Magyarországon már a nyolcvanas években megjelent – emlékeztet Salát Gergely. Még a Kádár-rendszer idején mutatták be A saolin templom szent köntöse című harcművészeti filmet, amely sokak érdeklődését felkeltette a távol-keleti küzdősportok iránt. Aztán a 2000-es években újabb fordulat következett, amikor a kínai gazdaság szembetűnő növekedésnek indult. Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka a 2008-as pekingi olimpia volt, amely világszerte fokozta az érdeklődést Kína iránt. A kínai állam ezt felismerve olyan soft power eszközökkel erősítette jelenlétét, mint a Konfuciusz Intézetek, amelyekből ma már hat működik Magyarországon. 

Összefonódó kultúrák 

A kőbányai kínai negyedben Geng Jie, vagy ahogyan sokan ismerik, Sziszi, az Új Szemle című kínai hetilap lapigazgatója kalauzol körbe minket. Sziszi 1991 óta él a férjével Magyarországon, apósát követve érkeztek Budapestre, aki korábban professzorként dolgozott a Szovjetunióban, majd a rendszerváltást követően úgy látta, máshol érdemes új életet kezdenie. 

„Hamar eldöntöttük, hogy mi is itt maradunk, és belevetettük magunkat a nyelvtanulásba. Én is iskolába jártam, hogy elsajátítsam a magyar nyelvet. A férjem, Teng Vej Jie 2000-ben alapította meg a hetente megjelenő Új Szemlét, hogy tájékoztassuk az itt élő kínai közösséget.” Hozzáteszi: televíziós szolgáltatást is működtetnek, riportereik pedig minden jelentősebb budapesti eseményről kínai nyelven tudósítanak. 

Teng Vej Jie – aki a 2015-ben alapított Magyar–Kínai Kulturális Egyesület vezetője is – elmondja: céljuk minél több kulturális program szervezése Budapesten és vidéki városokban egyaránt, hogy a magyarok is megismerhessék a kínai népszokásokat és kulturális értékeket. A legnagyobb érdeklődés rendszerint a kínai holdújévi fesztivált övezi, amelyet jellemzően február elején rendeznek meg a Monori Centerben. 

Megtudjuk azt is, hogy az egyesület társszervezőként működik közre a Sárkányhajó fesztiválon, ahol a Magyarországon élő kínai közösségek, civil szervezetek és művészeti csoportok mutatkoznak be. Ősszel pedig a Telihold ünnepe számít az egyik legjelentősebb rendezvényüknek. Az egyesület vezetője érdekességként megemlíti, hogy már a covidjárvány előtt is pezsgő kulturális életet éltek: felléptek népdalfesztiválokon, illetve Kínában népszerűsítették a magyar kultúrát. A pandémia idején maszkokat, fertőtlenítőszereket és más, a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket adományoztak a Magyar Vöröskeresztnek, a hatóságoknak és kormányzati szerveknek – sorolja. 

Sziszi arról is beszél, hogyan változott meg az elmúlt évtizedekben a Budapesten élő kínai közösség. 

hiszen a szüleik a vendéglátásban vagy a kereskedelemben dolgoznak, ezért a gyerekek a hét nagy részét magyar bébiszitterrel töltik. Az óvodába és iskolába is többnyire ők viszik őket, magyarul beszélnek velük; akadnak olyan fiatalok is, akik számára a kínai már csak a második nyelv. 

Magyar–kínai óvodások 

Barangolásunk során útba ejtjük a Fogadó utcában található Budapest Panda Óvodát is, amely 2022 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Három csoport működik az intézményben összesen harmincöt gyermekkel. Az óvodának öt szobája van, így a létszám növekedésével további csoportok indítására is lehetőség van. 

A gyerekek mintegy kétharmada magyar, a többi kínai, koreai, vietnámi és más nemzetiségű. Az arányok változnak, mivel több kínai család huzamosabb időre visszatér a Távol-Keletre, majd ismét Magyarországra költözik. „Zömében olyan magyar gyerekek járnak az óvodába, akik a környéken élnek, de vannak olyan szülők is, akik tudatosan választják az intézményt. Az oktatás három nyelven zajlik, minden csoportban magyar és kínai anyanyelvű pedagógusok dolgoznak együtt” – mondja Halász Kinga óvodavezető. 

Li Lin, az óvoda fenntartója lapunknak a terveikről is beszél: szeptembertől bölcsődét szeretnének indítani. Hozzáteszi, az óvoda mellett működik nyelviskola is, amely az 5–18 éves korosztály, kiemelten az első osztályba készülő gyermekek nyelvi felkészítésére összpontosít. „Az iskola azért jött létre, hogy célzott nyelvi és érzelmi támogatást nyújtson azoknak a diákoknak, akik nyelvi nehézségek miatt nehezen tudnak beilleszkedni a helyi iskolákba. Az iskolai előkészítőnk és intenzív felzárkóztató programjaink segítik a zökkenőmentes és sikeres integrációjukat. Szeretnénk, ha a nyelv hídként kötné össze a kultúrákat. A célunk nem csupán a többnyelvűség fejlesztése, hanem az is, hogy nyitott gondolkodású, nemzetközi látókörű világpolgárokat neveljünk.” 

Radványi Gábor, Kőbánya alpolgármestere tapasztalatait összegezve elmondja: „Tizenhét évnyi pedagógusi pályafutásom és a 2010 óta végzett alpolgármesteri munkám során bőven volt lehetőségem arra, hogy ismereteket szerezzek a Magyarországon élő kínai közösségről. A kínai gyerekek sokszor csekély nyelvtudással kerülnek az iskoláinkba, de rendkívüli szorgalmuknak köszönhetően gyorsan fejlődnek, és hamar beilleszkednek a magyar közösségekbe. Sőt, rendszeresen kiváló eredményeket érnek el a magyar helyesírási, népdal­éneklési és versmondó versenyeken, nem beszélve a matematikai megméretésekről. Emellett egyre több fiatal kínai veszi fel a magyar állampolgárságot. Az idősebb nemzedék tagjai többnyire nem élnek ezzel a lehetőséggel, mivel ezzel elveszítenék kínai állampolgárságukat.” 

Mint Radványi hangsúlyozza: Budapest X. kerülete befogadó, a kínai üzleti, oktatási és kulturális kezdeményezések egyaránt otthonra találtak. Nem véletlen, hogy a kerület képviselő­testülete a több mint harminc éve Magyar­országon élő, mindenki által csak Song bácsiként ismert üzletembert a kerület egyik legrangosabb elismerésével, a Kőbányáért díjjal tüntette ki. A kínai közösség jelenléte az alpolgármester szerint színesebbé, változatosabbá és szerethetőbbé teszi a kerületet.

Gasztroutca a Távol-Kelet ízeivel 

A Cserkesz utcában található Fully Plaza, amely több étteremnek és üzletnek is otthont ad, 2024 májusában nyitotta meg kapuit. A Monori Centerben zajló építkezések miatt idén nyáron ennek a bevásárlóközpontnak az udvarán működik az a gasztro­utca, ahol a távol-­keleti konyha iránt érdeklődők a hagyományos kínai fogások mellett vietnámi, koreai és japán ételeket is megkóstolhatnak. Itt található a modern enteriőrjéről és széles kínálatáról ismert Whale étterem is – tudjuk meg Je Hsziaorongtól, a bevásárlóközpont vezetőjétől. „Akik ellátogatnak hozzánk a gasztroutcába, megismerhetik a távol-keleti országok ízvilágát. Több mint harminc étterem várja a vendégeket a délutáni és esti órákban. A jövőben szeretnénk bővíteni a programkínálatot, a gyerekeknek hamarosan játszóházat is nyitunk.” A Fully Plaza célja, hogy a környéken élő magyarok és kínaiak mindennapjainak részévé váljon. „Hídszerepet szeretnénk betölteni a két nép között” – szögezi le a pláza tulajdonosa.

Nyitókép: Földházi Árpád