„Aki a kultúra ellen cselekszik, az ország ellen vét” – mondta tavaly Karácsony, január idusán mégis lehúzta a rolót az egyik legfontosabb fővárosi kultúrintézmény: a Budapesti Művelődési Központ. Február 1-től viszont új helyszínen és új formában folytatja a munkát. A részletekről az intézmény vezetőjét kérdeztük.
Karácsony Gergely főpolgármester nem csupán a budapestiek érdekeiért aggódik nap mint nap, de a fővárosi kultúra függetlenségéért, létéért is.
Emlékezetes, mit posztolt például Facebook-oldalán egy éve a színházi világnapon: „Újra van okunk aggódni a szabad kultúráért. A három éve kötött, a budapesti színházak finanszírozását biztosító alku szellemével szembe menve a kormány önkényesen negyven százalékkal csökkentette a független társulatok támogatására fordítható keretet – írta. – (…) Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget, ám a válság és a kormányzati elvonások miatt erre idén nem maradt mozgástere.” A 94. Ünnepi Könyvhét így szólt a városvezető: „aki könyveket vonszol, levesz és kicsavar fiatal olvasók kezéből, aki könyvet fóliába teker, vagy aki ledarál, bármilyen ideológia nevében, aranymerciből fennhéjázva, az barbár tettével a kutúra ellen cselekszik. És aki a kultúra ellen cselekszik, az ország ellen vét”.
Kapcsolódó vélemény
Budapest eddig erején felül segítette a független alkotóközösséget.
Egy évvel korábban pedig még a Magyar Zene Házának átadásához is akadt kommentárja, a következő: „A kultúra napján különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy ennek az épületnek a létrejötte nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében történt – emlékezett vissza. – (…) Azonban soha ne felejtsük, hogy a kultúra több mint a zene vagy az építészet, a kultúra méltányosság és odafigyelés.”
Mindezekkel szemben mit tapasztal a fővárosi kultúrafogyasztó 2024 év elején? Az egyik legfontosabb budapesti kultúrintézmény, a BMK az alábbi közleményt tette közzé:
A Budapesti Művelődési Központ több, mint 4 évtized után várhatóan február 1. napjától új helyszínen és új formában folytatja a munkát.”
És erről a bejelentésről szinte sehol nem lehet olvasni. Sem az országos, kormánykritikus médiumok felületein, sem a baloldali városvezető hír- és véleménycsatornáin. Pedig jelentős változásokon megy keresztül a BMK, pusztán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kelenföldi Könyvtára, valamint a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes és a Fővárosi Énekkar működését nem érinti a művelődési intézmény költözése.
A BMK közleménye nem említ részleteket, ezért felkerestük Máhr Dániel igazgatót, hogy miként is kell elképzelni egy olyan költözést, hogy február elsejétől egyes foglalkozások már nem az Etele út 55. szám alatt lesznek megtartva, ugyanakkor a könyvtár továbbra is itt lesz, a táncegyüttes, kórus próbái úgyszintén.
Érdeklődtünk továbbá, mi indokolja a bezárást, költözést; mi történik a BMK munkavállalóival, az intézménybe befogadott civil szervezetekkel; s hogy mi a tervük így az Etele úti épülettel?
„Az intézmény alapításakor a kulturális fogyasztási szokásoknak megfelelően alakították ki a BMK székhelyét. A kulturális szféra azóta óriási változásokon ment keresztül, amely nagyban érintette a korábbi közművelődési tevékenységi kört is – reagált megkeresésünkre a vezető. – Az intézmény mostani költözése egy régóta (közel húsz éve) napirenden tartott kérdés, elsősorban azért, mert a szakmai-módszertani munka nem igényli egy ekkora ingatlan lehetőségeit, és komoly teher az épület teljes körű üzemeltetése.”
Vagyis az elsődleges probléma az épület rezsiszámlája, majd a kulturális fogyasztási szokások megváltozása.
Később ezt így árnyalta az intézményvezető: „a BMK új székhelyre költözése szakmai okokra vezethető vissza. Az intézményünk költségvetését a tavalyi évben a szakmai és gazdasági egyeztetéseket követően, decemberben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta, a költözés nincs hatással rá”.
Arról egyébként más forrásokból a Mandiner.hu ugyancsak úgy értesült, hogy a BMK költözése a jobboldali fővárosi vezetés idején is felmerült – például a Bálnába történő áthelyezésével.
Hogy hova költözik részlegesen a BMK, Máhr Dániel elárulta, az intézmény korábbi és jelenlegi vezetőinek javaslatára
a Városháza épületébe kerülnek át egyes foglalkozások, míg az Etele úti székhelyen működő civil szervezetek az újbudai színterekbe teszik át székhelyeiket, munkáikat, alkalmaikat,
köszönhetően Újbuda Önkormányzatának, fűzte hozzá.
A BMK vezetője leszögezte, hogy nem lesznek kirúgások, kollégáik „változatlan létszámban tovább folytatják a munkájukat annak érdekében, hogy a fővárosi szocio-kulturális intézményhálózat erősödjön, társadalmi mobilitást serkentsen és a közművelődési szakemberek egyéni kompetenciáit fejlessze”. Amikor a részleges költözés részleteiről érdeklődtünk, az intézmény első embere úgy fogalmazott: a BMK „városházi működése jó lehetőséget fog adni arra, hogy Budapest teljes közössége számára elérhető és inkluzív projekteket valósítsunk meg, amely nem csupán az Etele úton tud helyet kapni, hanem a város bármelyik szegletében”.
Ott átalakításokra, módosításokra meglátása szerint nem lesz szükség.
Nyitókép forrása: Mónus Márton (MTI)
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Több mentőt is riasztottak a helyszínre.
„Virágültetés pipa, Karácsonynak pedig: puszi” – állt az Instagram sztoriban.
Csányi Sándor kiemelte, hogy az OTP Bank tavaly minden korábbi eredményét felülmúlta.
Brüsszelben a globalisták, vagy Budapesten a szuverenisták.
„Reggel 17 óra 03-kor” – mondta a főpolgármester.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
